Napi lelki táplálék

Lélekfrissítő

A Szentírás Szövetség Bibliaolvasó vezérfonala nőknek.

LUKÁCS 24,1–12 - Sötétségből a fényre

Veszítettünk már el valakit, aki nagyon fontos volt nekünk? Kellett ebben a helyzetben a formaságokról, temetésről és gyászünnepségről gondoskodnunk? Egy ilyen veszteségnél először csak állunk. 

Az embernek az az érzése, hogy mindez nem vele történik, és jólesik, ha valaki melléáll, és segít. Ahol lakom, a szomszédok sokat segítenek egymásnak, ha haláleset történik. Értesítik az ismerősöket, gondoskodnak a kávéról a gyászünnepségre, és ott vannak, ha szükség van rájuk.

A Jézuskörüli asszonyok is egymás mellett állnak ebben a nehéz időszakban. Hányszor beszélték át szombaton a Golgotán történtek szörnyű pillanatait? Hány könnyet hullattak együtt csodálatos barátjukért és tanítójukért, Akit szemük láttára olyan szörnyű módon öltek meg? Együtt készítik el a keneteket, hogy utolsó szeretetszolgálatukat elvégezzék Neki, és elbúcsúzzanak Tőle. Együtt kelnek útra…

Aztán együtt élhetik át ezt a fantasztikus, őrült reggelt! Jézus feltámadt! Halleluja!

***

Húsvét az örökélet győzelme.

GERTRUD VON LE FORT



rss

Napi lelki táplálék

Ha a Délvidéken adtál férjhez, akkor adj nekem forrásokat is! Bír 1,15b

Bír 1,1–15

Józsué könyvének a folytatásaként itt a honfoglaló harcok utolsó eseményeiről olvasunk. Az elbeszélő, a kegyetlen részletekre is kitérve, azt akarja megmutatni, hogy minden vállalkozás sikerének az alapja az Istennek engedelmes élet.

tovább

(6) „…ahogyan Jézus mondta…” (Márk 11,1–14)

Jézus hatalmát, személyének rendkívüliségét mutatja az, hogy a virágvasárnapi eseménysor pontosan úgy történik, amiként azt Ő előre megmondta.

tovább

LUKÁCS 7,1-10 - Példaértékű hit: Jézus elámul

Példás hit néha ott jelentkezik, ahol a legkevésbé várnánk. Ezt tapasztalta Jézus is, amikor Kapernaum felé igyekezett, és segítséget kértek tőle a római helyőrség századosa számára.

tovább

2017. június 25. vasárnap

„De Isten meghallotta a fiú hangját… És Isten megnyitotta az asszony szemét, úgyhogy meglátott egy forrást. Odament, megtöltötte a tömlőt vízzel és megitatta a fiút.” (1Mózes 21,17.19)

 

tovább

Sik Sándor: A néma Miatyánk

Hozzád, Veled, Neked,
Mondani egy utolsó éneket,
Imában ömleni Eléd,
Legutolsó, de hűséges cseléd...!
De jaj! ha nem igaz!
Szobám csupa por,
Kertem csupa gaz,
Csupa lelógó tört faág,
A templom messze, a könyv nehéz,
Ólomcsizmában toporog az ész.
És mégis, mégis, Ő van itt,
Immár tőlem el nem veszik.
Nap nap után, éj éj után
Én Téged hívlak, Miatyánk.

tovább