Napi lelki táplálék

Lélekfrissítő

A Szentírás Szövetség Bibliaolvasó vezérfonala nőknek.

Lukács 4,31–37 - Tiszta hatalmi viszonyok

A legkevésbé sem bátorító előzményektől nem zavartatva folytatja Jézus! Újra elmegy a zsinagógákba, hogy az emberekkel megossza az Isten szeretetéről szóló örömhírt. 

És újra rendkívül drámai és hangos összeütközésbe kerül. Most nem olyan emberekkel, akiket felbőszítenek Jézus szavai, hanem a sötétség erőivel kerül szembe. Annak ellenére, hogy most elsősorban nem Jézus lép fel velük szemben aktívan, puszta jelenlététől olyannyira provokálva és veszélyeztetve érzik magukat, hogy előlépnek rejtekükből és megszólalnak. Amit a démon ezen a helyen mond, teljes egészében fedi a valóságot, és Jézust olyannak mutatja be, amilyen. De ennek a hitvallásnak az „előjelei” nincsenek rendben, és egészen biztos, hogy az időpont sem megfelelő. Emiatt parancsol Jézus hallgatást a démonnak, és szólítja fel arra, hogy hagyja el a férfit. Micsoda drámai szabadítási akció! A mai igeszakasz arra int, hogy a sötétség hatalmait ne becsüljük le, vagy ne tagadjuk létüket. Ahol Jézus színre lép (és ezt teszi rajtunk keresztül is!), a Sátán provokálva érzi magát, a gonosz észrevehetővé válik, és valamilyen formában reagál. De igeszakaszunk azt is világossá teszi, kié az utolsó szó és kié a hatalom. Mi a győztes oldalán állunk!

 



rss

Napi lelki táplálék

A titkok az ÚRéi, a mi Istenünkéi, a kinyilatkoztatott dolgok pedig a mieink és a fiainkéi mindörökké… 5Móz 29,28a

3Móz 5,14–26

Bizalommal való visszaélés az anyagiak terén: hideg, tárgyilagos kíméletlenséggel sorolja fel ez a rész a hűtlen kezelés néhány formáját (15.21). 

tovább

(8) „…már senki mást nem láttak maguk mellett, csak Jézust egyedül.” (Márk 9,2–13)

HITBEN JÁRUNK, NEM LÁTÁSBAN.  (2Korinthus 5,7)

– 1. A tanítványok közül hárman abba a kivételes helyzetbe kerültek, hogy saját testi szemeikkel láthatták Jézust, mennyei dicsőségében (2–3), miközben az Atya igehirdetéséből is bizonyságát kapták annak, hogy ki is Ő valójában (4). 

tovább

APOSTOLOK CSELEKEDETEI 16,11-15 - A sors iróniája

Pál egyértelmű álmot látott: egy makedón férfi áll előtte és szól hozzá. De miután megérkeznek és körbejárják Filippit, meg kell állapítaniuk, hogy senki nem vár rájuk.

tovább

2017. június 17. szombat

Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól. (Péld 22:6)

 

tovább

Bódás János: Enyhülés?

Ha jövendőbe nézünk,
hol aggódunk, hol remélünk,
Bárhogy küzd is kezünk, agyunk,
magunk ura nem mi vagyunk.
Tiéd Urunk sorsunk, hazánk…
– Isten békéje, szállj le ránk.

Kik a békéről beszélnek,
egymástól még ők is félnek.
Olajág van jobbkezükben,
– van-e bizalom szívükben?
Nagy enyhülést vár a világ!
– Isten békéje, szállj le ránk.

tovább