Okkal és céllal építkező apró gyülekezetek

LXII. évfolyam 1. szám / Abaúji Egyházmegye

Manapság kettős tendenciát érzékelhetünk a nagyváros és az apró vidéki falvak viszonylatában. Egyfelől munkalehetőséget inkább városban talál az ember. Jól mutatja ezt, hány ember ingázik napról napra, hétről hétre, hogy munkával tarthassa el magát, családját.

Sokan azt is mondják: nincs jövője a vidéki kis falvaknak. Másfelől jól érzékelhető az a tendencia is, hogy az egyre élhetetlenebbé váló nagyvárosokból szívesen mozdulnának, akik tehetik a kis gyülekezetekbe. Harmadik megállapításunk pedig, még mielőtt a tervbe vett épülés-leírásba kezdenék, hogy az egyik leghátrányosabb helyzetűnek minősített kistérségben valósultak meg építések, bővülések, átalakulások, egy olyan gyülekezeti körzetben (Göncruszka, Hejce, Vilmány), melyhez alig több mint százhúsz református tartozik, a körzet központját jelentő Göncruszkán sincs több hatvankilencnél.

Az első építkezés látszólag nem több mint egy kandalló kialakítása. Szép. Romantikus. Hangulatos. Látványos. Nem dicsérem tovább: sokak titkos vágya egy remek kis kandalló, hideg téli estéken a lobogó tűzlángok játéka. Ez a fűtőeszköz azonban több mint szép, és a megépítése mögött megjelenő gondolat miatt tartjuk elsősorban fontosnak bemutatását. Ez a kandalló egy takarékossági-fenntarthatósági kulcs. A gyülekezeti munkák az elmúlt néhány évben már az energiatakarékosságot szolgálják - az izzók takarékosra cserélésétől a fűtés átalakításáig. A gyülekezet összefogott, az egyik presbiter pedig többek között nagytiszteletű segédlettel megépítette a remekművet, és összekötötték a fűtésrendszerrel. Hogy mennyivel költséghatékonyabb, elég belegondolni, hogy gázkazánnal kb. 500.000 forintba került az éves fűtés, míg fával ennek az ötödéből meleg van. Négyszázezer forint megspórolása hatalmas dolog egy ekkora gyülekezeti körzetben, ahol nem csupán fontos, de egyenesen létkérdés a forintok beosztása. (Csakúgy, mint annyi más apró gyülekezetben, gyülekezeti körzetben ez az egyik legégetőbb probléma.)


A padlástér beépítése Sohajda Levente lelkipásztor elmondása szerint régi álom volt. Beköltözésükkor három szobája volt a parókiának, ebből az egyiket külön választották, hogy télen is alkalmas terük legyen a gyermekmunkára, bibliaórákra, közösségi alkalmakra. A lakótér így lecsökkent, elhatározták tehát, hogy a padlástérben alakítanak ki még egy szobát, mégpedig úgy, hogy a megnövekedett tér ne növelje a parókia rezsiköltségét, sőt szigeteléssel esetleg még csökkentsék is azt. Összesen 80 négyzetméterrel nőt az átalakítás által a használható tér: végül két szoba, egy fürdőszoba és mosókonyha alakult a korábban egyszerűen poros padlástérben. Mindezt egy olyan szigetelési eljárással koronázva meg, amely lehetővé teszi, hogy nyáron hűvös maradjon a tetőtér, télen pedig minimális legyen a hőveszteség. Már a tervezésben is sok szakember segítette a gyülekezetet, például a Budapesti Műszaki Egyetem egyik docense, aki az új szigetelési technikát ajánlotta. „Mivel életünkben még soha ilyet nem csináltunk, a presbitériumból sokan hozzáolvastak, hogy mit hogyan kellene megcsinálni" - magyarázza a presbiteri kulisszatitkokat a lelkipásztor - „ezenfelül pedig mindenki hozzátette szaktudását, erejét, idejét." A tetőtér 21 nap alatt készült el legalább 16-17 férfi segédletével, és a munkához elengedhetetlen ebédet biztosító asszonyok áldozatvállalásával. Számolhatunk, kedves Olvasó: 69 fő a gyülekezet, ebből...


 


Az építkezéssel kapcsolatban több kérdés is megfogalmazódott bennem. Ezeket tettem föl Sivák Ernőnek, a göncruszkai gyülekezet gondnokának.


Legutolsó munkánk a padlástér beépítés, amelyre a lelkész úr beadott egy pályázatot, ami nyert. Az elnyert összeg az anyagot fedezte, az élő munkaerőt kilencven százalékban a gyülekezet biztosította teljesen önkéntesen. Ebben a munkában volt asztalosmunka, faipari burkolás, villanyszerelés, egy kis burkolás és lépcsőkészítés. Ez lett legutoljára kész, mivel ehhez szakemberünk nem volt, de többszöri nekirugaszkodással végül elkészítette a gyülekezet a lépcsőt, ami most már biztonságos, használható. Végső soron összeállt a munka.


Miért mozdulnak meg az emberek egy ilyen munkára?


Két ok miatt. Göncruszkán magának a gyülekezetnek van terve, akarata, indíttatása. Másrészt pedig, jött egy új lelkészházaspár, akarnak és szeretnek építeni. A tiszteletes úr szereti megmutatni nem csak imádkozásban, éneklésben, prédikációban, hanem fizikai munkában is, hogy kicsoda. A bontástól kezdve a lelkész úr velem együtt dolgozott abban a csodálatos porban, amelyben úgy néztünk ki, mit a kéményseprők. Megmutatta ebben a munkában a szándékát, akaratát, készségét. Jóval könnyebb úgy dolgozni, hogy a lelkész jelen van. Az anyagot is ő szerezte be, és jó rálátása is van a munkára.


Van más haszna is a közös munkának az elkészült építésen túl?


 


Jó összetartó erő. Volt, aki magánemberként jött és dolgozott, de van köztünk mezőgazdasági vállalkozó, aki hozta a gépeket, adott embereket. A munka maga pedig aprólékos, nagy türelmet, figyelmet igényel, kitartás szükséges hozzá.


A figyelmet is felhívja a gyülekezetre: jönnek az emberek, kíváncsiak, érdeklődnek, megnézik. Vonzza az embereket. S hogy milyen vonzó lehet, arra jó példa a nemrég készített játszótér, aminek építésekor még olyanok is jöttek, akik nem is reformátusok. Ma pedig már reformátusok, katolikusok együtt használják a játszóteret, a lelkészházaspár pedig játszik velük, fogja a kezüket, tanítja őket. Ennek pedig a szülők is - a tiszta gondolkodású szülők - örülnek.


Asszonyok is részt vettek a munkában?


Ez a munka férfimunka volt, de az asszonyok támogatásában sem volt hiány. Ha főzni kellett, akkor főztek, alapanyagért mentek. Még fiatal asszonyok és lányok is. Bízom is benne, hogy a továbbiakban sem lesz ezzel baj.


Azt gondolják sokan, hogy vidéken, kis faluban, kis gyülekezetben felesleges ilyen munkába fogni.


Én azt gondolom, hogy ezzel a munkával a gyerekeink, unokáink jövőjét alapozzuk meg. Abból kell kiindulni, hogy ha az emberekben megvan a tiszta gondolkodás, az mindent elárul. Itt az embereknek, a gyülekezetnek, a községnek van akarata. Élni akar. És van még sok tennivalónk. Csak tudni kell azt is, hol van az elég. Ha valami elkészült, meg kell pihentetni a gyülekezetet. Eltelik egy-két-három hónap, és akkor könnyebben fognak a következő munkához. Lehet mondani: ez már kész van, lehet mosolyogva visszagondolni a közös munkára, és aztán kezdeni a következőt.


A közösséget is formálta. Észre kellett vennie mindenkinek, hogyan kell egymással beszélni. Hogyan kell szólni. Együtt dolgozni. Mert nem lehet akárhogy. Változik is a közösség. Ha valaki részt vesz ilyen munkában, és ott valamit tanult, akkor más lesz a minősége, alakul a hite, kitartóbb lesz.


Mióta végzi a gondnoki szolgálatot?


Ez a második ciklus. Mondtam is már a tiszteletes úrnak, hogy bármit szívesen megcsinálok, de kellő időben kell beleszoktatni egy fiatalabbat. Legyen mellettem valaki, álljon oda mellém, gyakorolja be magát, hogy ha majd át kell vennie a munkát, oda tudjon állni. Lehetőséget is kell mindenkinek biztosítani. Ráadásul az embert akkor lehet megmérni, ha feladatot kap, ha azt elkezdi tervezni, elkezd azon dolgozni. Ehhez pedig idő kell, és a lehetőséget meg kell adni.


Mit tart fontosnak a gondnoki szolgálatban?


Az első dolog, hogy ki vagyok én: be kell bizonyítanom magamnak is, másoknak is, hogy van elképzelésem, akaratom. Mindenképpen keresztyén embernek kell lenni, és szépen kell beszélni az emberekkel. Ez a három összetevő parancsol az embernek, hogy példát mutasson.


Barnóczki Anita

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

Akkor ezt mondta nekem az ÚR: Indulj, és menj le innen hamar, mert megromlott a néped, amelyet kihoztál Egyiptomból. 5Móz 9,12

5Móz 9

„Tudd meg azért ma, hogy Istened, az Úr vonul előtted...” (3). Isten figyelmezteti az övéit: ő vitte be népét a „jó földre”, amit nekik adott. 

tovább

(1) „…egy kiszáradt kezű ember.” (Márk 3,1–6)

SOK A „SORVADT EMBER”; – sok a sorvadt, kiszáradt élet: „imaházon” belül és kívül egyaránt (1).

tovább

1 MÓZES 12,2 - Az áldó jelenlét

„…megáldalak, naggyá teszem nevedet, és áldás leszel.” Isten Ábrahámhoz intézett szavai olyanok, mint az áldás alappillérei: Megáldalak, és ezért lehetsz áldássá mások számára. 

tovább

2018. május 24.

„…üldözés következtében szétszóródtak…” (ApCsel 11:19)

tovább

Somogyi Imre: Pünkösd napja

Aki nem tud a hit szárnyán
A magasba szállni,
Nem is tud a Megváltónak
Szentlelkére várni.

Ó, emberek! Krisztus nélkül
Mit ér ünnepléstek?
Nincs ott pünkösd, nincs ott áldás,
Ahol nincs Szentlélek.

tovább