a Szikszói Református Egyházközség TIREK.HU honlapján!
Látogasson el Facebook oldalunkra is:
www.facebook.com/szikszo.reformatusok/?fref=ts
~ ¤ ~
Szikszó története röviden, évszámokban
Ősidőktől lakott hely, ezt bizonyítják a kő- és bronzkori maradványok, agyagedények, csontcsákány, vasöntő maradványa.
Avar-kori urnát, honfoglalás-kori csontvázat találtak a Hernád és Bársonyos között elterülő legelőn. Nevét szikes földjéről kapta ( szik+aszó-szikes völgy). Szikszó nevű település egyébként legalább három is létezett az országban, ez is oka lehet annak, hogy sokáig az 1280-as évszámot tartották az első írásos emléknek. Ezt az oklevelet IV.(Kun )László király adta ki, melyben in Zekzou néven említi a település. Azóta bebizonyosodott, hogy nem a mi városunkról van szó.
Első királyaink idejéből nincsenek írásos emlékek, de a református templom régészeti feltárásai nyomán bebizonyosodott, hogy az egyházszervezés időszakában ,az 1030-as években már temploma volt a településnek, egy egyenes szentélyzáródású épület.
1241. A tatárjárás elpusztítja a templomot.
1307. Károly Róbert Szikszón oklevelet ad ki : „in Zykzo„ ez az első írásos említése a városnak.
1313. Az esztergomi érsek Szikszót, mint tizedfizető helyet az egri káptalannak ítéli.
1332-35. A pápai tizedjegyzék szerint Szikszón három pap fizet adót.
1387. Szikszai Péter fia, Miklós mester familiárisainak megengedi, hogy Szikszó városa piacának megújítása és megjavítása , valamint templomának építése érdekében a Hernádon hidat verjenek. A jelenleg is fennálló templom építésének kezdete.
1388 -91 .A Szikszai család kihaltával a település Mária királynő birtokába kerül.
1392. Mária királyné királyi városnak / civitas nostra/ címezi.
1393. Mária királynő a szikszói polgárok 600 aranyforintnyi collectájából 50 forintot elenged.
1397 e. Szikszót Zsigmond király Bebek Imrének és Detrének adományozza.
1401. A mezővárost Zsigmond király visszacseréli a Bebekektől.
1403. Szikszót Zsigmond király Perényi Péternek adományozza.
1408. A mezőváros új pecsétet véset.
1411.Szikszó út és vásárvámját említik.
1431. Szikszót a nagyidai vár tartozékai közé sorolják.
1442e. A mezőváros zálogként Jan Giskra cseh zsoldosvezér kezére kerül.
1442. Jan Giskra Morder Pál körmöci polgárnak elzálogosítja Szikszót.
1458-60. Mátyás király parancsára Szapolyai Imre kincstartó elfoglalja a mezővárost.
1460. Mátyás király Szikszón keltez oklevelet
1461. Szikszó hat utcáját és piacterét említik
1470-80.A település Mátyás és Beatrix kezére kerül.
1490. Perényi János visszakapja Szikszót
1493-96.Bakócz Tamás egri érsek árendába adja a szikszói bortizedeket.
1500. Leég a szikszói templom ( „ nune combusti")
1514. Bereck szikszói plébános vezetésével a szikszói polgárok is részt vesznek a Dózsa- féle parasztfelkelés fegyveres harcaiban.
1517. A szikszói iskola első említése.
1538. Perényi Péter földesúr és az egész város a reformáció által terjesztett lutheri vallás híve lesz, első prédikátora Benczédi Székely István. Ez időtől a templom a reformátusoké lesz.
1558-77. A füleki bég többször kirabolja Szikszót.
1568. A prédikátorok generális gyűlést tartanak Szikszón. Elrendelték,hogy a magyarországi református egyházakban az úrvacsorát kenyérrel kell kiszolgáltatni.
1585. Lőréses kőfallal kerítik a templomot a megszaporodó török támadások miatt.
1588. Rákóczi Zsigmond Szikszó mellett legyőzi a török hadakat .Tardi György Historia Szikszóiensis , históriás ének a magyarok győzelméről.
1592. Török győzelem a Szikszó melletti csatában.
1600. Szikszó látképe metszeten.
1625. Villámcsapás következtében leég a templom.
1644-45. Rákóczi György É-magyarországi hadjárata során érinti Szikszót.
1669.e. Szikszó pallosjogot kap.
1678-79. Thököly Imre győzelme a Szikszó-Úlfalusi csatában.
1688. A város és a templom tűzvész martalékává válik.
1697. Az alig helyreállított templomot ismét tűzvész pusztítja.
1706. Rabutin császári generális felégeti a Rákóczi-párti települést templomával együtt.
1738. A torony felépítésével befejeződik a templom helyreállítása.
1743. Az utolsó, Szikszón birtokos Perényi rekatolizációjával tért nyernek a katolikusok. A település birtokait részben az Eszterházyak, részben a gr. Csákyak szerezték meg.
1778-80. A római katolikus templom felépítése.
1844 .Betemetik a református templomot övező vizes árkot.
1848.A szikszói csatában visszavonulásra kényszerülnek a császáriak.
1852.A református templom és a település jelentős része tűzvészben elpusztul.
1866. Szikszó nagyközséggé nyilvánítása.
1920-38. Szikszó Abaúj-Torna vármegye székhelye.
1945. Szikszó Abaúj megye székhelye.
1989. Szikszó várossá nyilvánítása.
1992-98. A templom teljes rekonstrukciója.