A Szendrői Református Egyházközség Honlapja

A szendrői református templom története

2018-11-19 /

A reformáció elterjedése Szendrőben A mohácsi vész után hazánkban is rohamosan terjedő reformáció már a XVI. sz. közepén elérte Szendrőt. Az új vallás hamar tért nyert a helyi hitéletben, s főként a protestáns főuraknak és várkapitányoknak köszönhetően a század végére teljesen református településsé vált a város. A kálvinisták azonban viszonylag későn építettek maguknak saját templomot.



A nagytemplom… 1663-1664-ben épült fel a város központjában, a Bebek család főúri magánvára mellett, az első igazi református imahely, az ún. nagytemplom. Az épület teljes egészében kőből épült, hossza 40, szélessége 13 öl volt. A hatalmas erődítmény tisztán gótikus stílusban épült, ívelt ajtókkal és ablakokkal. Kerületi templomként emlegették, hiszen Szendrőn kívül még 5 másik település reformátusait fogadta be vasárnaponként. Az épület sajnos a XIX. sz. végére megroskadt, s életveszélyessé vált, ezért lebontásáról határoztak.

Szerencsére egy lelkes múzeumőrnek köszönhetően fennmaradt az épület rajza, 1866-ban Mysovszky Viktor örökítette meg (1. kép).



A mai templom…

A lebontott nagytemplom anyagából és annak helyére építették meg a jóval kisebb új templomot 1897-ben. Tervezője és az építkezés művezetője Dvorzsák Ferenc rudabányai építész. Hajója 22 m hosszú és 10 m széles, melyben 560 ülőhely található. Orgonája a pécsi Angtser-féle műhelyben készült 1938-ban.



A harangláb… Az egyházi épületegyüttes legizgalmasabb darabja a külön álló harangtorony. Ennek építését 1520-ra datálják, s az Alsó-vár egyik őrtornyaként említik. Valószínűbb azonban, hogy az 1664-es nagytemplom idejében és részeként épülhetett. Alaprajza négyzet alakú, terméskőből épült, néhol foltokban megmaradt az eredeti vakolat. Ablakai félkörös záródásúak. Belseje igazi középkori hangulatot idéz, látványa valóban egy vártorony képét tárja elénk.

Fagalériás, hegyes sisakos tetőzetét 1786-ban kapta. A tornyon későbbi javításainak évszámai megfigyelhetők az épületen (1833, 1871, 1911). A toronyban 3 harang lakik, egy 250, egy 116 és egy 87 kilogrammos. A legrégebbit (250 kg-os) 1726-ban Oláhpatakon öntötték.



A parókia épülete… Az szendrői református egyház a környék kálvinista központja volt, ezért rengeteg értékes egyházi tárggyal el volt látva (ezüst kannák, ezüstpoharak, úrasztali terítők stb.). Ezek legtöbbjét 1938-ban adta el az egyház. A feljegyzések szerint a Nemzeti Múzeum több mint 18 ezer pengőt fizetett értük. Az így befolyt összegből vásárolták a mostani orgonát, illetve építették fel a mai parókiát.



Érdekességek…

1896-ban, amikor a régi templomot bontották, a szószék előtt álló síremlék alatt kripta szerű üregre akadtak, amit sajnos átvizsgálás nélkül beépítettek. A sírkövet az új templom keleti végfalába süllyesztették, de az 1980-as évek közepén végzett felújítás alkalmával a Herman Ottó Múzeumba került. A kőrelief felirata csak részben olvasható, feltételezések szerint a gyülekezet egykori legaktívabb adakozó nemeseinek, a Zákány família valamely tagjának sírköve lehet.

Egykoron az egyház tulajdonát képezte egy meggyszínű selyem, arannyal és ezüsttel dúsan hímzett (s ettől igen súlyos) szószéki terítő. A monda szerint ez az utolsó szendrői török basa nyeregtakarója volt. A textíliát Zákány István bátor szendrői vitéz szerezte meg a basa leterítése árán, s később ő adományozta a szendrői református eklézsiának. Későbbi feljegyzések szerint a selyemanyag foszlásnak indult, de a basa vére nagyon sokáig sötétlett rajta. 

                                                                              Összeállította: ifj. Jósvay István