Sátoraljaújhelyi Református Egyházközség Honlapja

Magán- és családi áhítatra (2020.04.19.)

2020-04-18 16:24:03 / Dezső Attila

Kedves Testvéreim! Most, hogy templom nélkül, istentiszteletre járás nélkül maradtunk, református hagyományaink szerint felértékelődik az egyéni kegyességi élet. Fontos, hogy a családban (vagy egyedül) legalább vasárnap, de sűrűbben is, tartsunk áhítatot! Április 19-re, húsvét utáni vasárnapra ezt ajánlom:

Ima: Urunk, légy itt velünk! Köss össze minket Igéd és Szentlelked által önmagaddal és néped más tagjaival. Krisztusunk, köszönjük húsvéti áldásaidat, kérünk, most is részesíts minket feltámadásod erejében! Ámen.

Ének: 349. 1. 5-6. Jézus meghalt bűneinkért, Harmadnap feltámadott…

Napi igeszakasz: Efézusi levél 2,11-22 (olvassuk fel)

Gondolatok: Az Efézusi levél láthatóan húsvét jegyében fogant. Már az 1. részben, de a 2,1-10-ben még erőteljesebben jön ez elő. A mostani szakaszunk is a húsvétra, pontosabban a teljes váltságra (nagypéntek-húsvét) utal. Pál apostol a gyülekezet múltbeli helyzetét hasonlítja össze a jelenbeli életével.

1./ A múltbeli, húsvét előtti (megváltás előtti) élet jellemzői: szövetségen kívüliek (körülmetéletlenek), elkülönültek, idegenek, távoliak, ellenségeskedésben élők… Emlékezzünk: Isten az embert egy vérből teremtette, majd a bűn elterjedése után Ábrahámnak ezt ígérte: „Áldás leszel… Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége” (1Móz 12,1kk). De az emberiség története sajnos azóta is a megosztottság, az ellenségeskedés története. Ilyen volt abban a korban a zsidó-pogány ellenségeskedés, de azóta is jellemző mindenfelé: népek népek ellen, társadalmi osztályok egymással szemben, politikai oldalak gyűlölködnek egymás ellen, és ez a rontó lelkület a közösségi életben, sőt a családban is megtalálható. Most, a világjárvány idején – hála Istennek – tapasztalunk közeledést, egységkeresést bizonyos pontokon, de fájó, hogy a gyűlölködő, ellenségeskedő hangok és indulatok most sem csitulnak. Pedig ideje lenne! Mikor, ha most sem? Nagyobb veszély a koronavírusnál az emberiségre nézve a gyűlölködés, ellenségeskedés – mert ennek eredője, ahogy Pál mondja: Krisztus nélkül, Isten nélkül, reménység nélkül éltetek. Az ember és az emberiség igazi gyógyulása csak a megtérés lehet!

2./ A gyülekezet jelenlegi életéről úgy szól az apostol, mint ami Jézus Krisztus feltámadására, illetve a teljes váltságra, nagypéntek és húsvét csodájára épül. Mit is tett az Úr Jézus Krisztus? Pál több mindent felsorol: Ő lett a mi békességünk, lebontotta az elválasztó falat (amit a törvény is emelt), eltörölte az ellenségeskedést, az egymástól elkülönülteket eggyé tette, egy új emberré teremtette önmagában, s ugyanazt a békességet hirdette közel és távol. Akik azelőtt Krisztus nélkül voltak, azok most már Krisztusban élnek. Egy néppé – vagy más képpel – egy épületté, egy templommá építette őket a Krisztus. Ő a Sarokkő, akin az ő új népe áll, aki mindeneket egybeilleszt és megtart. Mivel hozzá tartozunk, azért egymáshoz is tartozunk. Most próbaként éljük meg, hogy nem találkozhatunk, nem gyakorolhatjuk hitünket együtt, ahogy szoktuk – de Urunk az Ige által most is erősít: ha valóban hozzá tartozunk, akkor egymáshoz való tartozásunk sem erőtlenül meg. E mostani korszak hadd legyen a vele való kapcsolatunk mélyítésének időszaka – és emellett imádságok, üzenetek, telefonok, stb. által erősítsük egymás hitét, és az egymással való összetartozásunkat is. Így növekedjünk szent templommá az Úrban!

Saját imádság – Miatyánk

Ének: 392.1-5. Az egyháznak a Jézus a fundámentoma…

Szeretettel: KF lp.