Hejőcsaba műtárgyorgonái

1. A Református templom orgonája

A Csabai Református Egyház jegyzőkönyvébe Sáraÿ Sándor lelkész 1869-ben jegyezte be Untisz József úr és szeretett neje, Czakó Teréz asszonyság hitrokonok magasztos áldozatát. A házaspár összhangzatos éneklést vezető 6 változatú orgonát emeltetett 700 osztrák forint értékben a nyilvános istentisztelet ünnepélyesebbé és a szívet-lelket fokozott áhítatra emelésére értékben, amelyet a saját költségükön fel is szenteltetve október 3-án adtak át a köznek. A lelkipásztor folytatja a jegyzőkönyvben: „a remek kiállítású hangszer [az ajándékozók] érdemeiket hirdető emlékszobor .... tükör leend, melyből olvashatni ama buzdító igéket: Aki az Úr oltárára visz áldozatot: áldva marad".

Az orgonát Gaál Imre (1822-1873) miskolci orgonaépítő építette mechanikus csúszkaláda rendszerben. Az énekmutató számtáblát az orgonához még 1869-ben elkészíttette a presbitérium. Gaál Imre feltehetően festetlenül adta át az orgonát, mivel 1888-ban az egyházközség 6 forint 50 krajcárt fizetett az orgonához festékért és munkadíjért.

A karzaton az orgona mellett az iskolás gyermekeknek nem volt ülőhelyük. (Bizony 1905-ben az egyik ifjú még illetlen firkálatokat is tett az orgona oldalára!) A zajongás megszüntetésére 1913. év végén döntött a presbitérium a gyermekek számára készítendő ülőhelyekről az orgonakaron.

Az 1932. évi toronyépítés után 1937-ben nagyszabású templomrenoválás folyt a csabai református templomban. A kőműves, bádogos és asztalos munkák mellett sor került a torony, mennyezet, fal, ajtó és a padok festésére. Ekkor időszerűvé vált a porlepte orgona kitisztíttatása is. Egyúttal Tokaji Nagy Kálmán presbiteri jegyző felpanaszolta, amellett, hogy „az orgona fújtatója szinte használhatatlan, az orgona csak a gyülekezeti éneklés vezetésére van berendezve, és teljesen alkalmatlan arra, hogy azon énekkari darabot, különösen szóló éneket kísérni lehetne." A jegyző szükséges látta két halk regiszter beépítését, és több orgonaépítővel tárgyalt is, akik közül az Angster-céget ajánlotta a presbitériumnak. A gyülekezet vezetése is egyetértett az orgona rendbehozatalával és a két új regiszter beépítésével a művészibb színvonal emelése érdekében. Azonban a szerződéskötéshez szükséges látta a költségek legalább felének önkéntes összeadását. Hamarosan Untisz Pálné jelentkezett a lelkipásztornál, hogy kettőszáz pengőt átadjon, amely összeg „az ősei által építtetett orgona renoválási költségeinek alapjául szolgáljon, mivel [az orgonát adományozó] nagybátyja meghagyta, ne hagyják kialudni azt a lángot, amelyet ők gyújtottak." A lelkész 1938. év elején örömmel számolt be az Angster-féle munkák befejeztéről. Az orgona hangjának megerősödése és gazdagodása az egyéb javítási munkálatokkal 866 pengő 54 fillérbe került.

A pneumatikus vezérlésű Angster-beépítést követő évtizedekben többször került sor sípcserékre, síppótlásokra. Így az Angster-orgonagyár által beépített regiszterek pontos megállapítása a sípok alapos szemrevételezése, összehasonlító elemzése után történhet.

Az aranyozott ornamentikával díszített historizáló orgonaház előtt a mellvédben áll a játszóasztal. A homlokzatban három sípmezőben 5-11-5 síp áll.

Az orgona máig pozitív, azaz pedál nélküli. Az orgonaépítésekor, 1869-ben terv lehetett egy későbbi pedál beépítése, mivel az orgonaházban hátul üresen maradt helyre került 1937-ben az Angster-féle kétregiszteres pót-láda.

A játszóasztalon a regiszterek feliratozása újabb keletű.

A hangterjedelem: C-c3. A szélládán álló sípsorok:
Principal 8',
Oktav 4'
Principal 2'
Quint 1 1/3'
Flauta 4'
Bourdon 8'
Salicional 8' (pótládán)
(egy sor hiány a pótládán)

A szelepszekrényben a tölgyfa szelepek hátul vezetőszegen vezettek, pulpétaként Gaál Imre szögezett fémlemezt épített be. A homlokfal mögé helyezett fa velatúratáblán a húzószálak a fa tengelyekre fémkarokon keresztül illeszkednek.

Az orgonához a szelet a szélláda alá épített éktaposóval ellátott fúvó biztosítja, amelyhez utólag fúvómotort kapcsoltak.

Az orgona Gaál Imre miskolci kézműves orgonakészítő mester kevés orgonáinak az egyike.

Az orgona ma is ellátja a liturgikus eseményeket. Hiteles helyreállítása az anyagi lehetőségek függvénye.

Hajdók Judit

Forrás:
Észak-magyarországi kulturális és műemléki hírlevél 2009. február VI. évfolyam, 2. szám (csatolva a cikk végén)
Elérhetőség: http://www.koh.hu/index.php?_mp=nyitolap&_amp=MSKHIRL