A repülő irattekercs

Lekció: Zak. 5,1-4

Textus: Zak. 5,1

„Ismét föltekintettem, és egy repülő irattekercset láttam.”

Imádság: Könyörülő és irgalmas Isten vagy mennyei édesatyánk!

Naponta érezzük ajándékaidat, áldásodat, érezzük szeretetedet és könyörületedet. Köszönjük most közelebbről az elmúlt hetet. Köszönjük annak napjait, hogy megőriztél és megtartottál bennünket, hogy segítségünk voltál, kezedbe vetted ügyeinket, irányítottad dolgainkat, hogy ott tudhattuk magunkat reggel, este, nappal és éjszaka szüntelenül irgalmas kezedben. Áldunk mindazért, amit velünk és értünk tettél, amit észrevettünk, és amit nem is tudhatunk. Áldunk és magasztalunk minden jótéteményedért.

   Ezen a napon most még különösképpen is a te írásodért, a te szent igédért, azért az irattekercsért, amelyet megírattál kezdetben, amelyet hallhatunk, olvashatunk, hirdetünk és hallgathatunk most is örökreszólóan. Köszönjük, hogy te beszélsz velünk, szólsz hozzánk, és áldunk azért, hogy egészen közénk jöttél a te szent fiadban, hogy testünket, lelkünket, egész valónkat mindenestől magadénak tartod.

   Emlékezünk bűneinkről is színed előtt, hiszen olyan sokszor és olyan sokféleképpen megtudunk mi bántani téged és megtudjuk bántani embertársainkat. Bocsásd meg a sok törvényszegést, hiszen naponta elítélhetnél bennünket törvényed alapján örök ítélettel kárhozatra, kínra és halálra, annyit vétettünk. Áldunk a te irgalmadért, hogy a bűnös emberhez is könyörületes vagy, hogy nekünk is kínálod bűneink bocsánatát, és a hozzád térőnek mindig kínálod a kegyelmet és az életet.

   Hadd hangozzék újra felénk a te megtartó, megelevenítő, eligazító és megerősítő áldott igéd. Az emberi szavakon át beszélj most is szívünkkel, s mondd el közülünk mindenkinek azt, amire éppen szüksége van. Add a te üzenetedet nekünk a Jézus Krisztusért. Ámen.

Kedves Testvérek!

   A Közel-Kelet országaiba utazók egészen a legutóbbi időkig találkozhattak azzal az ottani ősi szokással, hogy ha valakitől ellopnak valamit s a tettes ismeretlen, a kárvallott átokformulát ír fel egy papírdarabra és szélnek ereszti. Teszi ezt azzal a meggyőződéssel, hogy a szél elviszi az ismeretlen tolvaj házába az írást, és ott megfogan rajta a felírt átok; a repülő papírdarab révén az igazság érvényesülni fog.

   Mosolyoghatunk a babonás szokásokon. A szél nyílván nem viszi el az írást a tolvaj házába, s ha még meg is történne, nem szolgáltathatna igazságot, és semmiképpen se vinné teljesedésbe a károsult dühös átkait.

   De egyszerre nem olyan megmosolyogtató az egész, hogyha az elhangzó prófétai szóra figyelünk. Itt is ilyen irattekercsről van szó. Zakariás próféta Urunk születése előtt 518 évvel látomásában egy ilyen repülő irattekercset, papirusztekercset lát, azon át kapja meg az isteni üzenetet. Ha valaki fellapozza Zakariás próféta könyvét, az a furcsaság tűnik fel, hogy őrajta keresztül az üzenet nem egészen vagy nem mindig úgy hangzik, mint az előtte járó prófétáknál. A régebbiek szóban kapták az isteni eligazítást, egyenes, világos, határozott feddő, dorgáló vagy vigasztaló beszédben. Zakariáshoz látomásokban szól az üzenet. Egymás után kapja Istentől a látomásokat, s ezekben kapja meg azt a mondanivalót, amit hirdetnie kell. Meg kell magyaráznia magát a képet, amit lát, annak a jelentését is, mely Isten üzenetének hordozója. Ez a most felolvasott látomás a könyvben már a hatodik.

   Az előző öt látomásban vigasztaló üzenetet kapa próféta. Olyan képeket mutat nekik az Úr, amelyekben világosan értésére adja Zakariásnak, rajta keresztül Izráel népének, hogy Isten a fogságban lévőket megszánta, s akik most hazakerülnek a fogságból és új életet kezdenek Izráel földjén – újjá építik a szent várost, a templomot -, Isten azokat kegyelmébe fogadta, megkönyörült rajtuk, megszánta nyomorúságukat. A régi szövetségre emlékezve újra irgalmasan és kegyelmesen fog bánni velük. Meg fog újulni az ország, fel fog épülni a most még romokban heverő Jeruzsálem, a salamoni templom, újra felhangzanak az istentiszteleti zsoltárok és hangszerek a templomban, újra bemutatják az áldozatokat, Isten újra kész népe között lenni. Erről szól az első öt látomás áldott üzenete.

   És aztán itt van most ez a furcsa látomás a repülő irattekercsről. A próféta tudja, hogy amit repülni lát, az a szentírás tekercse. Abban az időben nem könyv formában tartották és használták az írásokat, hanem hosszú papiruszra vagy pergamenre írva. Azt összehajtogatták, feltekercselték, és amikor olvasták, maguk előtt tartva csavarták, tekercselték, ahogy azt az olvasás üteme megkívánta. Na, most a próféta egy ilyet lát. Tudja róla, hogy tekercs, hogy isten szent üzenetét tartalmazza. Ezt a tekercset kihajtva látja.

   Szokatlanul nagy, körülbelül 10 x 5 méter. Írás van rajta és repül. Tehát használatban van, és az angyal szerint elér a föld minden részébe. Először tehát azt kell tudomásul vennie a prófétának és rajta keresztül Isten mindenkori népének, gyülekezetének, hogy Isten igéje munkál. Működésben van ma is, és a föld minden pontján. Útban van mifelénk is, mihozzánk is. Az örök látomás, amit itt a próféta lát, azt akarja bele írni a szívekbe, elsősorban a sokszor félelemmel, nyugtalansággal küszködő egykori nemzedéknek, vagy éppen a nagyon elbizakodottaknak, hogy Isten örök beszéde él, állandóan munkában van, repül és elér mindenhova. Nem csak egyszeri, valaha elhangzott elfelejthető üzenet, nem csak olykor-olykor tűnik fel, és nem csak itt vagy amott. Isten igéje állandóan munkában van, készül, útban van az ő népe felé a föld minden pontján. Ez a prófétai felhívás annál is inkább fontos volt, mert épp Zakariás elődje, Zofóniás mondja ennek a népnek: az a baj, hogy ti azt mondjátok, hogy Isten sem jót, sem rosszat nem csinál, egyáltalán nem törődik a világgal. Ilyen meggyőződések, vélekedések mindig élnek. Ma is, mi közöttünk is. Isten valahol ott van távol a mennyekben, ha van egyáltalán, és aztán nem csinál se jót, se rosszat. Engedi, hogy a világ menjen a maga megszokott módján. Nem szól bele a dolgokba.

   Ez tehát az első üzenet a prófétai látomáson keresztül: tévedtek, vigyázzatok, Isten nem kívül áll a világon és az életen. Az Ő igéje, szava munkál, és úgy, ahogyan megíratta, változatlanul, örökre szólóan. Itt miközöttünk is.

   Másodszor azt kell észrevennie a prófétának és azt tudja meg az angyaltól is,  hogy ezen az igen nagy – 10 x 5 m-es – tekercsen most Isten ítélete és átka van. Ő maga is hallja aztán, hogy a seregek Ura, az Isten is megmondta, hogy most az ítélet és az átok van útban, amely elér előbb-utóbb az ország minden pontjához. Tudomásul kell vennie még a sokat próbált és sok bajt látott nemzedéknek is, hogy Isten nem csak jó ajándékokat ad, nem csak kegyelmes és irgalmas, nem csak javaival halmoz el, hanem, ha ezek az ajándékok nem végzik el azt, hogy  szíveket odafordítsák Őfelé, akkor az ítélet érkezik el egyszer. Isten számonkér. S ha a sok jó nem hálát fakasztott a szívekben és nem kötött jobban Őhozzá, akkor jönni fog az ítélet, a harag és az átok is. Pontosan ugyanúgy elér, mint ahogy elért hozzánk a jó is. Egy nemzedék, amelyik nagyon sok ajándékot kapott, annak különösen is jó felfigyelni erre a prófétai látomásra. Hogy ne mondjam nekünk is. Hiszen nagyon sokáig sorolhatnánk mind azt a jót, amit egyenként, személyesen is, de együttesen, mint nép, mint nemzedék kaptunk az Úrtól. Jó tudnunk azt is, hogy Istennek nem csak a jót ígérő szavai, hanem az ítéletes szavai is meg vannak írva, s ha Őt népe kizárja életéből, nem törődik vele, akkor útban van az ítélet, és csak idő kérdése, hogy hová, mikor érkezik el.

   Vigyázzunk és Istennel így számoljunk mi is. Ő kegyelmes, könyörülő, szabadító, de ítélő Isten is, aki számon kéri a bűnt és a gonoszságot, ha valaki nem menekül idejében a megbocsátás helyére, magához az Úrhoz.

   Aztán harmadszor, amikor a próféta meglátja azt a repülő szent tekercset és megtudja méreteit akkor, egyszerre azt is megtudja, hogy ez a szám pontosan akkora, mint  a hetven évvel ezelőtt elpusztult szent templom előcsarnokának a mérete. Már ez a jel is elmondja neki, de ha nem vette volna észre, maga az angyal is, hogy ez az  ítéletet hordozó repülő tekercs az ő szent lakóhelyére emlékezetet, mert ugyan az áll benne, amit Isten Ott a templomban kezdettől hirdetett, ott, ahol a tízparancsolat két kőtáblájának a mása is áll. A prófétának meg kell tudnia és tovább kell adnia a látomás alapján a hírt, hogy a mérték, aminek alapján Isten ítél, az a régi mérték, amit az Úr megíratott. Az idők, az események, a körülmények mindig változhatnak, de ebben az örök változandóságban változhatatlan az Ő örök törvénye, az Ő örök akarata. És azon méretik le mindig mindenki. A tartalmát is elmondja:Isten haragvó ítélete most elsősorban azok ellen irányul, akik lopnak és hamisan esküsznek.

   Annak a nemzedéknek az életében ez különösen is kiemelt bűn volt, ami miatt sok keserűség és bosszúság támadt. A fogságból hazatérők, amikor keresték régi birtokaikat, holmijaikat, nem találhatták meg, mert az ott maradtak eltulajdonították és nem is akarták visszaszolgáltatni. Mivel az eskü döntő bizonyíték volt, esküdöztek, nagyon sokszor hamisan, hogy a föld , a birtok, a vagyon, amiket birtokolnak saját jogos tulajdonuk és nem az embertársaiké. A lopás és a hamis esküvés tiltása ott áll, ott olvasható a tízparancsolat kőtábláin. Az Úr úgy kér számon, hogy számon kéri a felebarátainkkkal szemben elkövetett bűnt és azt a bűnt is, Vele szemben követtük el. Ha egyszer ítéletre kerül a sor, ha egyszer odajut egy nemzedék, hogy Isten ítélete megérett és elér hozzá, akkor az minden vonatkozásban megtörténik, és Isten minden bűnt számon kér. Azt kell megtudnia a prófétának a látomásból, és utána a népnek, a gyülekezetnek is, hogy a repülő irat elér mindenhova, bemegy a bűnösnek a házába, és ott van mindaddig, amíg a benne megírtak szerint meg nem történik az ítélet. Csak egy mondat arról, hogy bizony, ha jól körülnézünk, nagyon sok családban és nagyon sok házban ott látjuk már az elkezdődő ítélet nyomait. Lehetne sorolni, hogy mennyire munkál már az ítélet, hogy a bűn, amit Isten számon kér mennyire nyilvánvalóvá lesz, és következményeiben mennyire súlyos. Úgy, ahogy olvastuk az Igében, ott marad, míg a ház el nem bomlik és össze nem omlik. Mert, ha egyszer Isten ítél és odakerül az ítéletbe az ember, akkor a kemény ítélet végbemegy az emberen. Azért sóhajt fel a zsidólevél írója, hogy rettenetes dolog az élő Isten kezébe jutni.

   Hangzott hát az Isten Igéje. Arról az irattekercsről, az Ő igéjéről, amely útba van, amely munkál, amely örök mérték szerint mér és amely elvégzi az ítéletet. Ma is. Előle nincs menekvés. Elér mindenhová.

   Isten figyelmeztető üzenete ez mihozzánk is, akik annyi jót kaptunk tőle, akik annyiszor elfelejtkeztünk jótéteményéről, akiket a kapott ajándékok nem hozzá visznek közelebb, akik olyan könnyen megcsaljuk magunkat. Hadd figyelmeztessen most az Ige: vigyázat, mert az ítélet eljön, nem tudjuk, mikor, de a bűnöst előbb – utóbb utoléri, s az rettenetes és félelmetes dolog.

   Mi tudjuk azt is, hogy ebben az irattekercsben nemcsak ítéletről, nemcsak haragról nemcsak pusztulásról van szó. Maga a testé lett Ige, Jézus Krisztus, amikor itt járt a földön, egy alkalommal Ő maga beszélt arról a körülötte lévő nagy tömegnek, hogy a tekercsben írva van felőle. Igen, abban az örök tekercsben, amely útban van felénk, Isten élő és örökbeszédében Őróla is szó van. Róla, aki szabadítóul, megtartóul ígértetett. Abban a kijelentésben az is benne van, hogy aki Őhozzá megy, nála bűnbocsánatot találhat, nála megszabadulhat az ítélettől és a haláltól. Nála van biztonságban az életünk. Vagy Őhozzá menekülünk és akkor a tekercsnek a kegyelmes a megbánásra és megtérésre hívó szava teljesedik be rajtunk; vele együtt az is ami megíratott: „én azért jöttem, hogy életük legyen és bővölködjenek”…, „ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is”…”én élek és ti is élni fogtok”… Vagy pedig beteljesedik az az ítélet, amit itt Zakariás próféta lát, s az engedetleneken az megy végbe megállíthatatlanul.

   Amíg még választási időnk van, addig kell vigyáznunk, hogy a repülő tekercs ítélete utol ne érjen. Ámen

Imádság:

   Hozzád jövünk az ítélet és a harag elől, mennyei Atyánk te vagy az egyetlen menedék, az egyetlen megtartás, üdvünk és életünk!

  Ne emlékezz meg sok bűnünkről, engedetlenségünkről, hogy annyit mentünk a magunk útján, annyiszor kizártunk az életünkből. Légy irgalmas és vesd a hátad mögé, vesd a tengerbe minden bűnünket, ahogy prófétád által ígérted és fogadj irgalmadba az ítélet és a harag elől. Adj menedéket benned, bocsánatodban, elvégzett váltságodban. És könyörgünk azért, hogy üdvös rettegéstől is tartva, hadd meneküljünk hozzád, ahol a kegyelem és a bűnbánat ígértetett, hogy elkerülhessük a haragot és az ítéletet.

   Könyörgünk mindenek előtt a mi gyülekezetünkért, a hozzánk tartozókért, adj vágyakozást a szívekbe, tedd súlyossá, észrevehetővé és szorongatóvá a vétkeket és a bűnöket. Fordítsd a szívünket tefeléd, tarts meg magad mellett, adj örömet benned és veled.

   Könyörgünk a megfáradtakért, a kétségeskedőkért, könyörgünk hozzád betegeinkért. Légy vigasztalás, gyógyítás orvosság számunkra.

   Add, hogy veled és nálad örvendezve járhasson a mi életünk. És adj menedéket egykor a te országodban Szentháromság egy igaz Isten.

Elhangzott gyülekezetünkben 1984. júl. 15-én.

Mád, 2007. március 11.