Egy napsütést ígérő, de még ködös reggelen gyülekezetünk néhány tagja útnak indult, hogy megnézze a Vizsolyi Bibliát és egy Csereháti kis település templomát, melynek haranglába alatt egy még feltárásra váró kripta található.

Valamivel több, mint egy óra autókázás után megérkeztünk a Hernád-völgyében található Vizsolyba, ahol Nt. Kovács Zsolt Levente református lelkész fogadott minket. A bibliás könyvesházban egy finom kávé mellett megnéztünk egy kisfilmet, majd elindultunk és megismerhettük a templom építésének történetét. A templom három egységből áll, szentélyből és a későbbiekben hozzáépült toronyból és hajóból. Freskói a 13. és a 16. század között készültek, melyek a restaurálás folyamán kerültek elő a vakolat alól. Láthatunk itt néhány Krisztus születésével kapcsolatos képet, Krisztus mennybemenetelét, Szent György harcát a sárkánnyal és különböző történeteket megörökítő alkotásokat.

Az első magyar nyelvű teljes Biblia egy eredeti példánya a templomban van kiállítva, mely 1590- ben, itt Vizsolyban lett nyomtatva. A Biblia 2412 oldalas és 6 kg súlyú. A fordítást Károlyi Gáspár gönci prédikátor készítette lelkésztársaival. A munkálatokat 1586- ban kezdték meg és három év alatt készültek el a teljes fordítással. A nyomtatást 1589- ben indult, amihez a lengyel származású Manskovit Bálint a nyomdáját Galgócról helyeztette át Vizsolyba. Ekkor még nem volt kész a teljes fordítás így az akkori gönci diákok, köztük Szenczi Molnár Albert, szinte laponként vitte át Károlyi kéziratát Göncről gyalogolva Vizsolyba. A nyomdász a betűket Németalföldről hozatta, a szükséges papírokat pedig Lengyelországban szerezte be. A munka legfőbb támogatója Rákóczi Zsigmond volt.

A templom illetve a Biblia megtekintése és történetének megismerése után zsoltárénekléssel és imádsággal emlékeztünk meg a reformátor őseinkről, majd a Manskovit Nyomtatástörténeti Múzeumban tettünk látogatást.

Innen is szeretnénk megköszönni Nt. Kovács Zsolt Levente lekész úrnak, a tárlatvezetést és a vendégszeretetét.

Gyönyörű napsütésben indultunk tovább Perére ebédelni, ahonnan utunk a Csereháton megbújó kis zsákfaluba, Hangácsra vezetett.

A település a 17. században a Szathmáry Király család birtoka volt, ők építtették a reformátusok egykori fatemplomát, melynek egyik harangját a hagyományok szerint Rákóczi ágyújából öntöttek. A mai templom eredetileg a Szathmáry család kúriája volt. A templom alatt megmaradt a kúria alsó része, amely napjainkban egyháztörténeti múzeumként működik. A torony alatt, pedig egy még feltárásra váró sírkamrába pillanthattunk be.

Isten kegyelméből szerencsésen, kissé fáradtan, de élményekkel gazdagodva érkeztünk haza.

Köszönjük Dapsy Éva presbiter asszonynak a szervezést, valamint Nt. Mező Arnold lelkész Úrnak, hogy a vezetés fáradalmai mellett gondoskodott testi-és lelki táplálékról is számunkra. Az Úr áldása legyen életükön és további szolgálataikon!

Porcsné Berecz Anita

gondnok