Családi nap, vallási értékeket közvetítő közösségi rendezvény.

TOP-7.1.1-16-H-ESZA-2019-00309

2019.10.27.

Program: Templomteremben vallási értékeket közvetítő, projektorvetítéses előadás, közösségi éneklés.  Előadást követően az udvari filagória alatt közösségi beszélgetés.

Major Zsolt, gyülekezetünk lelkésze tartott előadást, melynek címe:

A CSAI.ÁD PÉNZE, A PÉNZ SZERELME

(Bírák könyve 17,1-6)

Betekintést nyerünk egy istenfélő család bensőséges ügyeibe: de nem a szép részét láttuk, hanem a csúnyábbikat: a fiú meglopta a saját anyját. Az anya (és egyúttal nagymama) egy óriási összeget rejtett el. Nem kicsi összeg volt. Tudjuk, hogy nem lehet soha a bibliai értékeket a mostani magyar pénzben kifejezni, mert egész más volt a vásárló értékük. De valami mégis érzékelteti mekkora összegről van szó. A történet végén látjuk, hogy Miká házi papnak megfogad egy kóborló lévitát és ad neki egy évre 1 öltő ruhát, élelmet és 10 ezüstöt. Vagyis a fiú ellopta azt az összeget, amely 110 évi papi fizetés! Miká elvett egy akkora összeget, amelyből 110 évig lehetett volna egy házi lelkipásztort tartani. Tehát nem kicsi összeg volt!

A családi kasszáról halhattunk elbeszélést, mert erről beszélni kell. Lehet, hogy valaki úgy gondolja, hogy az igehirdetés témája nem lehet a pénz. Nagyon is fontos témája és egyre fontosabb. A Szentírás világosan mondja, hogy az utolsó időben pénzszeretők lesznek az emberek. Nem olvashatunk a Bibliában egyetlen egy dologról sem, hogy minden rossznak a pénz a gyökere. Semmi más bűnről nem olvassuk azt, hogy mindennek a gyökere, de a pénzről, a pénz iránti szeretetről igen. A pénz maga nem bűnös, hanem a pénz szeretete.

Egyszer egy kedves szomorú hívő asszony elmondta, hogy a férje, aki erdészeti munkán van, erdőmérnök, és a köbmétereket úgy mérik, ahogy akarják, és így rengeteg pénze van. "Ezt a csomót kifizeted, azt meg nekem fizeted". Így működik! Erről van nyugta, arról meg nincs. Mindig tele volt a férje zsebe pénzzel. De a családnak csak nagyon keveset adott, és amikor a feleség szóvá tette, hogy miféle pénz van a zsebében azt mondta: az a pénz az erdőgazdaságé. Férje sajnos majdnem mindig ittasan került haza. Az asszony gondolt egyet - ez nem most volt, úgy 20 éve - 3 ezer forintot kivett a férje zsebéből - ha az erdőgazdaságé ez a pénz, akkor majd a férje keresni fogja, hogy hova lett a gazdaság 3 ezer forintja. De nem kereste. Ez az ember rengeteg pénzt szerzett tisztességtelen úton, amit hamar el is költött, nem adta oda a családjának. A feleség soha nem tudta, hogy mennyi a férje keresete.

Ha a a pénzkérdés a keresztyén családban nincs megoldva, akkor állandó földrengés van. Ott állandó vita van és veszekedés. Ott nincs nyugalom! Az tanácsolható minden istenfélő leendő menyasszonynak és vőlegénynek, feleségnek és férjnek, hogy addig ne kösse meg a házasságot azzal a drága másikkal, bármennyire is szereti, míg nem tisztázzák, kinek a kezében lesz a pénz. Mert sok mindent kell tisztázni, de ezt is. A pénz hatalmas erő. Roppant jól használható eszköz. Állítható és tapasztalható, hogy a pénz nagyon hasznos szolga, de ha uralomra jut, a legkegyetlenebb zsarnok lesz belőle.

Egyetlen diktátor sem ölt meg annyi embert a földön, mint a pénz szerelme, mint a pénz diktatúrája. Sztálin 40 millió embert ölt meg, Hitler is nem keveset. De együtt nem öltek meg annyi embert, mint a pénz szerelmével az Ördög, mert ő embergyilkos volt kezdettől fogva.

Nagyon sok házasság ment tönkre amiatt, hogy a pénz kérdését Isten színe előtt nem rendezték el. Ne érezzünk csalódást, hogy a házi kasszáról beszélünk, mert mindenki számára van az igének üzenete. Nem lehet olyan receptet adni, amely minden egyes házasságban és családban érvényes.

Minden pénz és minden anyagi jó, anyagi javaink minden része az egészséges hívő családokban az Úr Jézus uralma alatt áll. Ahol nem így van, ott az ördög az albérlő. Ha pedig ott lakik, akkor dolgozik. Ha ott lakik, beleszól. Ha ott lakik, kezeli a pénzt, ha nem az Úr Jézus kezeli, ő lesz majd a gazdája. Ahol mind a két fél az Úr Jézust szereti, tehát élő hitű emberekről beszélek, ott nem úgy van, hogy csak a tized, az elkülönített rész az Úré, hanem minden!

Nagyon gazdag Atyánk van, és gondoskodik arról, hogy gyermekeinek meg legyen mindene. Ha van valaki, aki félti magát és a pénzét rábízni az Úr Jézusra, nagyon szerencsétlen ember. Ne vallja azt, hogy érett hívő, mert még nem ismerte meg igazán az Urat. "Mert, aki az Ô tulajodon Fiának nem kedvezett, hanem Őt mindnyájunkért odaadta, mimódon ne adna vele együtt mindent nekünk." Minden más csak ráadás.

Ebben az áldott és izgalmas hittapasztalatban mindenki részesülhet, aki valóban élete urának tekinti az Úr Jézust, az tudja, hogy Vele együtt minden megadatik. Az Úr Jézus megváltottai az Úr Jézust szeretik és nem a pénzt. Ha minket a pénz szeretetéről ismernek meg, akkor nem az Úr táborában vagyunk. Minket arról kell megismerni, hogy az Úr Jézust szeretjük. "Aki szereti a pénzt, nem elégszik meg a pénzzel; sem a jövedelemmel az, aki szereti a vagyont". (Prédikátor könyve 5:9)

Amikor magdalai Mária megkente az Úr Jézust olajjal, Júdás felhördült: "el lehetett volna adni 300 dénárért!" Ezzel azt üzente: micsoda pazarlás! Félre lehetett volna tenni azt a pénzt másra, szerinte jobb dolgokra. És áthangolta a tanítványokat is, ők is így szóltak magukban: tényleg, ez már sok! Veszélyes az ilyen kétszínű beszéd! Az Úr Jézus át is látott rajta, és megvédte magát is, meg az asszonyt is: azt mondta válaszul: "a temetésemre cselekedte." Mária nem tudta miért kellett a „tékozlást" végbevinni, de végbevitte. Ez a 300 dénár, amennyire most tudjuk kb. egy évi napszám. Tehát nem kis összeget adott. Júdás felhördült, mert nem az ő perselyébe került, amiből kivehette a magáét. De a tanítványokat is megzavarta.

Milyen borzasztó az, amikor valaki azon ütközik meg, hogy a másik mennyire szereti az Urat. Ott baj van. Sok baj volt még a tanítványoknál is. Aki érti érti s aki nem, az értse meg, hogy amikor felindítja Isten a szíveteket anyagi dolgokkal jót cselekedni, akkor tegyétek meg, mert nem embereknek adtok, hanem az Istennek!

Amikor anyagi áldozatot hozunk az Úr Jézusnak, ezt soha ne fogcsikorgatva tegyük.

„Eszembe jutott egy kedves kárpátaljai asszony. Egyszer ott prédikáltam ahol ő élt, oda jött és azt mondta nekem: Messziről tetszett jönni itt van 1000 Ft. Köszönöm! Folytattam a szolgálatot. Másik nap megint jön, itt van 1000 Ft. Mondom neki, hát ne haragudjon, egyszer elfogadtam. Nem! Tiszteletes úr, én ezerszer fösvényebb voltam mint Zákeus. Amikor jött az egyházfenntartói járulékszedő, én bezártam az ajtót és inkább lementem a pincébe, hogy ne kelljen fizetni. Én tartozom a jó Istennek, ezért ne tessék megbántani. Én olyan zsugori voltam, nekem sokat kell még adni! Így rendben van - mondtam. De milyen jó, hogy ide eljutott. Már akkor nem ment le a pincébe, amikor adni lehetett. Fontos tehát: ne adjunk fogcsikorgatva!

Menjünk vissza a történethez. Még egy pár szót Miká családjáról. A nagymama hosszabb ideig nem ellenőrizte, és egyszer csak nincs ott az 1100 ezüst. Elkezdte átkozni a tolvajt. (Ha én elveszítünk valamit, átkozódnunk kell? Akár öröm ér, akár baj, az Úr elé menjünk imádságban, nem átkozódunk.)

Mika anyja miért átkozódott? Mert átok volt a szíve mélyén. Egyetlen forrásból sem jön édes meg keserű. Mika anyja imádkozott is! A történetből látjuk, hogy mennyire vallásos volt. És tudott átkozódni...

Megindul a keresés. Először csak idegesen járkál a nagymama, nem szól semmit, jön jobbra, balra, nincs és nincs. Akkor Miká megkérdi: mi van anyukám? Csak nincs valami baj? Hagyjál békén! De a végén meg kell mondani, hogy én nem tudom fiam, ott volt nekem annyi és annyi pénzem. Átkozott tolvaj verje meg az Isten, elvitte. Anya, biztosan nem oda tetted. Gyerekek gyertek keressük, voltak unokák. Mika is keresi. Ô tudja hol van, de ő is keresi. Ezek mind imádkozó emberek, mind. Keresi Miká. De mikor fokozódik az átok, az anya egyre jobban átkozódik, mit tegyen Isten a tolvajjal. Miká most két lehetőség előtt áll, megtartja a pénzt, de akkor rászáll az átok. Olyan szörnyű átkokat mondott az édesanyja, hogy 1100 ezüstért se merte vállalni. Akkor következik egy bűnvallás. Meglopta az édesanyját, de most már nem bírja tovább, vállalni kell a szégyent az anyja előtt, a fiai előtt és ki kell ezt a mondatot mondani: Az az 1100 ezüst, amit elvettek tőled, és ami miatt átkot mondtál a fülem hallatára is, az az ezüst nálam van, én vettem el. Ezt az embert nem az istenfélelem vitte a bűnvallásba, hanem az anyja átkozódása. Az anya nem tudta, hogy a saját fiát átkozta meg. Nagyon vigyázzunk, hogy mi jön ki az ajkunkon. És nem jön ki más, csak ami a szívünkben van. Áldottember áldást mond. Átkozott ember átkot mond. Egy forrásból sem jöhet édes és keserű.

Miká házában volt sok minden, sokfajta vallásos cselekedet, beszéd, áldás meg átok. Volt pénz is, még házi szentélyre is tellett, miközben az Isten népe közé tartoztak, de valójában semmi közük nem volt a mindenható, élő Istenhez. A mi Urunk, Jézus Krisztusunk azért jött, hogy mi az Ő kereszthalála által megváltozhassunk. Lehet más életet élni. Lehet kívülről jónak látszó ember helyett élő és másokat is az igazságra vezető emberekké válni.

Major Zsolt lelkész imádsággal zárta az előadást. „Magasztalunk áldott Istenünk! Köszönjük, hogy elküldted az Úr Jézust! Ô benne lett minden ígéreted ígéretté és ámenné, és Őbenne áldattak meg a föld minden nemzetségei. Köszönjük, hogy levetted rólunk az átkot és odavetetted az egyetlen Ártatlanra és Áldottra. Úr Jézus bocsásd meg nyelvünk minden vétkét és szívünk minden gonoszságát és kérünk szabadíts meg a pénz szerelmétől. Téged akarunk jobban szeretni és becsületesebben. Add meg azt az örömöt, amit a neked való szolgálat jelent. Szabadíts meg a pénz szerelmétől. Kérünk, hogy úgy áldj meg, hogy magunkkal vihessük az áldást, mint a te áldott gyermekeid. Ámen."

(Major Zsolt lelkész előadás vázlata alapján összeállította Dr. Péter András presbiter)

Az előadás után Jelényi Lászlóné nőszövetségi titkár köszöntésére került sor, aki a Magyarországi Nőszövetség Intézőbizottságától „Zsindelyné Tüdős Klára Díj" kitüntetésben részesült Budapesten.

Az előadást követően udvaron, a filagória alatt megterített asztaloknál, szeretetvendégségen közösségi beszélgetésen vehettünk részt. A rendezvényen 67 fő vett részt. Az eseményt az alábbi fotókkal is megörökítettük. (a leírást és a fotókat készítette Dr. Péter András presbiter)