A mi egyházunkat nekünk kell fenntartanunk - főgondnoki körlevél

2020. Apr 12., szerző: Adminisztrátor

Egyházunk főgondnokai közös levélben kérik a gondnokokat és a presbitereket: biztassák református gyülekezeteink tagjait, hogy e kényszerű távollét idején is keressék és találják meg az adakozás lehetőségét: „… a jókedvű adakozót szereti az Isten.” (2Kor 9,7)

KEDVES PRESBITER ÉS GONDNOK TESTVÉREINK!

Rendkívüli időket élünk. Rendkívüli módon, de fontos ügyben fordulunk most Hozzátok. A veszedelmes járvány akadályozza a személyes találkozást. Saját – és embertársaink – érdekében egyelőre még az istentiszteleti alkalmainkat is kénytelenek vagyunk a megszokott formában szüneteltetni, hogy lassítsuk a veszélyes koronavírus terjedését. Szokatlan módon, a televízió és az internet segítségével „vehetünk részt” istentiszteleteinken.

Mások ezek az „együttléteink”. Nem ezt szoktuk meg. Halljuk ugyan az Igét és annak magyarázatát, tehát nem marad el az oly fontos lelki táplálék, de valószínűleg elmarad a közös éneklés, ami az istentisztelet fontos része. Hasonlóképp nincs módunk a média által közvetített istentiszteleteken az adakozásra, ami pedig szintén szerves része az istentiszteleteinknek. Közös közbenjáró imádságainknak és a diakóniának is új formáit kell gyakorolnunk.

A mi egyházunkat nekünk kell fenntartanunk. Mi adjuk össze lelkipásztoraink javadalmát, a felmerülő kiadásokat, így többek között a templom és a parókia rezsijét is. Arra kérjük Presbiter és Gondnok Testvéreinket, biztassák református gyülekezeteink tagjait, hogy e kényszerű távollét idején is keressék és találják meg az adakozás lehetőségét.

Biztassuk embertársainkat, hívjuk fel a gyülekezeti tagokat, segítsük a rászorulókat imádsággal és odafordulással. Különösen figyeljünk oda a magányos emberekre. Imádkozzunk azokért, akik most, ebben a rendkívüli időben rendkívüli terheket hordoznak. Arra is kérjük Presbiter és Gondnok Testvéreinket, lelkileg is erősítsék a félelemben élő, pánikra hajlamos testvéreinket, hogy nekünk ebben a helyzetben is lelki támaszunk, lelki erőforrásunk van az értünk kereszthalált szenvedett és dicsőségesen feltámadott Úr Jézus Krisztus személyében, aki missziós parancsában ezt ígéri nekünk, XXI. századi tanítványainak is, hogy „… ímé én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” (Mt 28,20)

Áldáskívánással és krisztusi szeretettel az anyaországi négy egyházkerület főgondnoka:

Veres Sándor s.k.
a Dunamelléki Református Egyházkerület főgondnoka

Dr. Huszár Pál s.k.
a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnoka, a Zsinat világi elnöke

Ábrám Tibor s.k.
a Tiszáninneni Református Egyházkerület főgondnoka, a Zsinat világi alelnöke

Dr. Adorján Gusztáv s.k.
a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.
rss

Napi lelki táplálék

Életben maradhat az oda menekülő gyilkos abban az esetben, ha nem szándékosan ölte meg embertársát, és nem gyűlölte azelőtt. 5Móz 19,4

1Móz 31,22–54

Lábánnak és Jákóbnak is megvolt a maga teóriája, hogy hogyan is történtek a dolgok. Ezekből az egymásnak ellentmondó álláspontokból akár véres konfliktus is kerekedhetett volna, de más történt.

tovább

(34) „…hited megtartott téged…” (Márk 5,21–43)

A VÉRFOLYÁSOS ASSZONY TÖRTÉNETE.

– 1. Ez a történet túllép az ókori, mágikus csodahit képzeletvilágán. Nem Jézus ruhájának érintése gyógyít, nem is valami „isteni emberből” kiáradó személytelen erő segít itt, hanem az a hit, amellyel a beteg asszony keresi, megközelíti az élet Urát, a szabadítót, akinek adatott minden hatalom mennyen és földön (Máté 28,18). 

tovább

RÓMAI LEVÉL 8,14–16 - Pünkösd

Ma ünnepeljük pünkösdöt és ezzel az egyház születésnapját! Az Apostolok Cselekedeteiről írt könyv második fejezete írja le ezeket a bámulatos eseményeket. 

tovább

2017. június 4. vasárnap

Pünkösdi SZÉL és TŰZ…

„…hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek.  Majd valamilyen lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre.  Mindnyájan megteltek Szentlélekkel,…” /ApCsel. 2:2-4/

 

tovább

Túrmezei Erzsébet: Szívcsere

Kegyelem, hogy szabad felejteni,
nem őrizni bántást, töviseket,
nem hordozni régi fájdalmakat!
Jaj, ha a behegedt seb felszakad,
ha kísérnek a múlt sérelmei,
s régi terheket roskadozva viszünk!
Jaj, ha szemetesláda a szívünk!

tovább