Felvállalva kicsinységüket

2019. Sep 03., szerző: Adminisztrátor

Egy olyan kis településen, ahol se bolt, se kocsma nincs azt gondolhatnánk, hogy megállt az élet. A szükségletek elsődleges vonalainak lebomlásán túl, azért Zsujta településen a harangok még szólnak. A harminckét főt számláló református gyülekezet nem a kicsinységéből következtet erejére, hanem a közösség élni akarásából. Ennek adta tanúbizonyságát augusztus 17-én megrendezett gyülekezeti napján.

A negyedéve a gyülekezet vezetésére felkért lelkipásztor megnyitó beszédében arról beszélt, hogy mind a nagyságot, mind a kicsinységet fel kell tudni dolgozni. Nem csak a figyelem középpontjába kerülést kell a lélek számára kezelhetővé tenni, de a kicsinység, a megfogyatkozás is okozhat defektusokat, melyek az önértékelési válsághoz vezethet. A keresztyén közösségeknek az evangéliumok csodás segítséget adnak a mustármag ill. a kovász példázatain keresztül.

A meghívott vendégek ennek az állapotnak az értelmezéséhez, feldolgozásához adtak muníciót a kerti partira összegyülekezett hallhatóságnak. Mező Arnold lelkipásztor a gyülekezeti ház udvarán, a sátor árnyékában a kicsinységben rejlő tartalékokról beszélt. Olyan gyakorlati példákkal erősítette a jelenlévőket, amelyeket az ország egyik legkisebb közösségében, Tornakápolnán élt át. Bartók József túravezető, vagy ismertebb nevén Telkimanó a kicsinységben rejlő szépséget mutatta be a különleges, földalatti világból hozott ásványokon keresztül. A közös énekléshez a kedvet Szitás Ida művésznő népdal alapú keresztyén énekekkel hozta meg. Sontra Ádám dicsőítésvezető gitárjátékát nagy élvezettel hallgatták a jelenlevők és a Telkibányai Református Énekkar által hozott repertoárba be is kapcsolódtak a résztvevők. A jóízű beszélgetéshez remek alkalmat teremtett a terített asztal. A finom falatokról Géczy Géza és kedves családja gondoskodott.

A gyülekezeti nap arra is lehetőséget adott, hogy a település reformátussága ne csak istentiszteleti közegben, liturgikus lakalmon, hanem felszabadultan és kötetlenül együtt tölthesse az időt.  A közösség egy jeles évfordulóról szintén megemlékeztek Zsujtán. Napra pontosan 95 évvel ezelőtt szentelték fel a renováláson átesett gótikus templomot. 1924-ben a Reggeli Hírlap így emlékezett meg az alkalomról: „Az ünnepségen a távoli és szomszédos helységekből mintegy ötezerre menő közönség gyűlt egybe. A kis templom nem volt képes befogadni az odasereglett ünneplő közönséget…” Az idők és alkalmak változnak ugyan, de az isteni gondviselés és a hívek elkötelezettsége, az Ő kegyelméből nem.

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.

Kapcsolódó Galériák

Felvállalva kicsinységüket

rss

Napi lelki táplálék

Mert aki valamennyi törvényt megtartja, de akár csak egy ellen is vét, az valamennyi ellen vétkezett. Jak 2,10

Jak 2,1–13

Sikeresek és kudarcot vallók, gazdagok és szegények, szépek és csúnyák, gyorsak és lassúak, okosak és buták, diadalmaskodók és vesztesek, menők és lúzerek. Ítélkezők és elítéltek. 

tovább

(19) „…másodszor is gyűjtöttek össze szüzeket…” (Eszter 2,19–23)

– Elgondolkodtató a feljegyzés: amikor a király számára ismét összegyűjtötték a szüzeket, Eszter ismét közéjük került. A szentíró fontosnak tartotta ezt a verset, annak ellenére, hogy ez az igevers a történet menetében törést és ellentmondást okoz.

 

tovább

PÉLDABESZÉDEK 3,1-4 - Dicséret és elismerés

Korábban, amikor édesanyám megjött a fodrásztól, mindig feszülten figyelt arra, mit is szól majd édesapám az új frizurájához. „Nem tűnik fel semmi?” – hallottam csalódott kérdését, amikor apámtól nem kapott dicsérő szavakat már köszönéskor. 

tovább

2017. október 23. hétfő

„Ezért, szeretett testvéreim, legyetek szilárdak, rendíthetetlenek, buzgólkodjatok mindenkor az Úr munkájában, hiszen tudjátok, hogy fáradozásotok nem hiábavaló az Úrban.” (1Kor 15:58)

 

            

tovább

Weöres Sándor: Ballada a három falevélről

Lehullott három falevél
észrevétlen az őszi ágról.
És jött a szél, a messzi szél,
egy messzi, másik, új világból -
Elröpült három falevél. 
- - - - - - - - - - - - - - -

tovább