Festményeket adományozott az öregdiák

2019. May 27., szerző: Adminisztrátor

A miskolci Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon folyamatosan ápolja a kapcsolatot öregdiákjaival és ugyanez fordítva is igaz. Ennek ékes példája, hogy Papp László festőművész - visszaemlékezve gimnáziumi tanulmányaira - festményeket adományozott egykori iskolájának.

Papp László otthonában adta át alkotásait Ábrám Tibornak, a gimnázium igazgatójának, akitől megtudtuk, hogy a festőművész az államosítás előtti utolsó évfolyamon végzett az intézményben. “Az öregdiákokban ez után sem szűnt meg a vágy, hogy valamikor ismét legyen református gimnázium Miskolcon. A 80’-as években a miskolci egyházi gimnáziumok emlékének és hagyományainak ápolására egy egyesületet is létrehoztak” - emlékeztetett az igazgató, aki hozzátette: az öregdiákok sokat tettek azért, hogy a Lévay 1993-ban újraindulhasson. “Köszönettel fogadjuk a festményeket, amiket méltó, a közönség számára is jól látható helyen fogunk elhelyezni” - fogalmazott.

Papp László 1936 és 1940 között volt az intézmény diákja. Kedves emlékei között tartja számon a rajzórákat, nem véletlenül, hiszen már ekkor nyilvánvaló volt tehetsége és a festészet iránti vonzalma. A középiskola elvégzése után jogi és képzőművészeti tanulmányokat folytatott Budapesten és Miskolcon. Mesterei Imreh Zsigmond, Szervatiusz Jenő és Domanovszky Endre voltak.

Művei a miskolci Herman Ottó Múzeumban, a sárospataki Galériában és a tokaji Múzeumban láthatók. Papp László többféle elismerésben részesült: 1981-ben Kiváló Munkáért díjat, 1994-ben Magyar Köztársaság Érdemérem Tisztikeresztje kitüntetést vehetett át. Azt mondta: szívesen festette meg a képeket, amelyekkel az intézményben eltöltött éveknek szeretne emléket állítani.

 

Kojsza Péter

 

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.

Kapcsolódó Galériák

Festményeket adományozott az öregdiák

rss

Napi lelki táplálék

Ott halt meg Mózes, az ÚR szolgája, Móáb földjén, az ÚR akarata szerint. 5Móz 34,5

5Móz 34

Sokszor átéljük, hogy a munkát, amit mi kezdtünk el, más viszi sikerre, vagy félre kell állnunk, hogy a dolgunkat átadjuk másnak. 

tovább

(52) „…követte Őt az úton.” (Márk 10,46–52)

– Ne spiritualizáljuk el az Igét a vak Bartimeus meggyógyításának történetét magyarázva. Itt nem lelki vakságról van szó. Persze, nagyon sokan vagyunk vakok, lelki értelemben: nem látjuk az Istent, nem látjuk az irányt, rosszul döntünk. 

tovább

ZSOLTÁROK 86,11-17 - Saját fegyverrel verni

A zsoltár második részében az imádkozó hangja még erőteljesebb. Ami a fenyegetettségét és ellenségeit illeti, konkrétabbá válik (14). 

tovább

2017. június 24. szombat

„De Isten meghallotta a fiú hangját… És Isten megnyitotta az asszony szemét, úgyhogy meglátott egy forrást. Odament, megtöltötte a tömlőt vízzel és megitatta a fiút.” (1Mózes 21,17.19)

 

tovább

Túrmezei Erzsébet: Futok

,, Én tehát nem céltalanul futok, hanem egy határozott cél felé " (1Kor. 9,26)

Ballag, botorkál, sétál, lépeget...
megy,fut, szalad... sántikál, vánszorog...
Hány szép szavad van, édes magyar nyelvem
arra, hogyan teszem meg az utat,
hogyan közeledem a cél felé.

tovább