Harangokkal gazdagodott a sajóládi templom

2018. Dec 18., szerző: Adminisztrátor

„A harang kondulása tekintélyt és tiszteletet kölcsönöz, megszólít és elgondolkodtat. Emlékezteti a templomba járó embereket az istentisztelet és az imádság alkalmaira” – ezekkel a gondolatokkal szentelték fel a sajóládi református templom két új harangját december 9-én, vasárnap délután.

Beemelték a toronyba a sajóládi református templom új harangjait. Az eseményen Szőnyi Tamás, a Borsod-Gömöri Református Egyházmegye esperese; Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspökhelyettese és Victor Anna lelkipásztor közösen áldották meg a harangokat. „Jézushoz hívnak, akinél nyugalmat és békességet találtok, hangjai újra is újra ezt a hívást erősítik meg. Isten áldása legyen mindazokon, akik hallják és engedelmeskednek a hívó szónak” – fogalmazott Pásztor Dániel a templom előtti felszentelésen.

Az esemény ezt követően istentisztelettel folytatódott, majd Victor Anna számolt be az előkészületekről. Mint fogalmazott: régi vágya volt a gyülekezetnek, hogy református templomukban harangok is legyenek. A 215 és 80 kilogrammos alkotásokat Gombos Ferenc készítette vörösrézből és ónból, amelyeken a gyülekezet 100. zsoltárból vett hitvallásait is feltüntették. A költségeket adományokból és az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásából fedezték. A két haranggal a református hagyományokat szerették volna megőrizni: előbb egyenként, majd a kettőt együtt szólaltatva meg hívogatják a településen és a környéken élő reformátusokat az istentiszteletekre.

Victor Anna emlékeztetett, hogy a sajóládi református templom is adakozásból épülhetett, melyet épp egy évvel ezelőtt, a reformáció 500. évfordulója alkalmából szenteltek fel. Az épület alapkövét 2014-ben tették le, abban az évben, amelyikben az október végi perselypénzeket a gyülekezet építkezésének támogatására ajánlották fel. Az összegyűlt 17,5 millió forintból a szigetelés, a burkolás, a festés, a fűtés- és vízhálózat, az ajtók-ablakok, valamint a karzat kiépítése valósult meg.

Tállai András miniszterhelyettes az ünnepségen úgy fogalmazott: a harangszentelés mérföldkő a Sajóládon élő reformátusok életében, ami a sorozatos munkák után a megnyugvást és a vallási gyökerek megerősítését jelképezi. Tudatta: a harangozásnak a magyarság történetében évszázadokra visszanyúló hagyománya van; nemcsak a vallási, hanem a mindennapi életben is hasznos társai voltak elődeinknek. A politikus előbb elárulta, hogy hazánk legnagyobb, több mint 900 tonnás harangja a budapesti Szent István Bazilikában található, majd hangsúlyozta: amíg templom épül és harang kondul a Kárpát-medencében, addig magyarság és keresztyénség is lesz.

Kojsza Péter

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.

Kapcsolódó Galériák

Harangokkal gazdagodott a sajóládi templom

rss

Napi lelki táplálék

Ha a Délvidéken adtál férjhez, akkor adj nekem forrásokat is! Bír 1,15b

Bír 1,1–15

Józsué könyvének a folytatásaként itt a honfoglaló harcok utolsó eseményeiről olvasunk. Az elbeszélő, a kegyetlen részletekre is kitérve, azt akarja megmutatni, hogy minden vállalkozás sikerének az alapja az Istennek engedelmes élet.

tovább

(6) „…ahogyan Jézus mondta…” (Márk 11,1–14)

Jézus hatalmát, személyének rendkívüliségét mutatja az, hogy a virágvasárnapi eseménysor pontosan úgy történik, amiként azt Ő előre megmondta.

tovább

LUKÁCS 7,1-10 - Példaértékű hit: Jézus elámul

Példás hit néha ott jelentkezik, ahol a legkevésbé várnánk. Ezt tapasztalta Jézus is, amikor Kapernaum felé igyekezett, és segítséget kértek tőle a római helyőrség századosa számára.

tovább

2017. június 25. vasárnap

„De Isten meghallotta a fiú hangját… És Isten megnyitotta az asszony szemét, úgyhogy meglátott egy forrást. Odament, megtöltötte a tömlőt vízzel és megitatta a fiút.” (1Mózes 21,17.19)

 

tovább

Sik Sándor: A néma Miatyánk

Hozzád, Veled, Neked,
Mondani egy utolsó éneket,
Imában ömleni Eléd,
Legutolsó, de hűséges cseléd...!
De jaj! ha nem igaz!
Szobám csupa por,
Kertem csupa gaz,
Csupa lelógó tört faág,
A templom messze, a könyv nehéz,
Ólomcsizmában toporog az ész.
És mégis, mégis, Ő van itt,
Immár tőlem el nem veszik.
Nap nap után, éj éj után
Én Téged hívlak, Miatyánk.

tovább