Református templomot szenteltek Recsken

2018. Oct 30., szerző: Adminisztrátor

Ünnepi hálaadó istentiszteleten szentelték fel a hat év után elkészült recski református templomot. A Bem utcában található hajlék nemcsak a helyben, hanem a környező településeken élő reformátusokat is fogadja majd.

A reformátusság szervezett formában az 1960-as évektől gyakorolja vallását Recsken. Ekkor még csupán néhány lélek alkotta a gyülekezetet, melynek szervezői Denke Gergely református lelkipásztor és felesége, Denkéné Virág Mária voltak. Az istentiszteleteknek kezdetben a helyi zsidó közösség imaterme, később a baptista parókia egyik helyisége adott otthont. A református közösség 2018 nyaráig az Andornaktályai Missziói Egyházközséghez tartozott, mígnem önálló gyülekezetté alakult.

„Egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy Istennek terve van a maroknyi recski gyülekezettel” – fogalmazott Hajdu László, az Egervölgyi Református Egyházmegye missziói lelkipásztora. A gyülekezet erősödését és gyarapodását látva elhatározták, hogy célul tűzik ki egy református templom építését a heves megyei településen. A recski templom felépítése hat évbe telt. A közösség 2012-ben a helyi önkormányzattól kedvezményes áron egy frekventált helyen lévő építési telket vásárolt. Az egyházmegye jelentős támogatást nyújtott a kis templom felépítéséhez, csakúgy, mint a magyar kormány, amely 25 millió forinttal segítette a beruházást.

Az elkészült hajlék hasznos alapterülete mintegy 80 négyzetméter, mely magában foglal egy nagytermet, egy irodát, egy kis konyhát, illetve vizesblokkokat. A templom útcsatlakozással, térkövezett udvarral, belső parkolóhelyekkel, udvarral és kerítéssel is rendelkezik.

Hajdu László felelevenítette, hogy a beruházás során „a kezek és a szívek is” megmozdultak. Az építkezés a Tiszáninneni Református Egyházkerület koordinálásával zajlott, de a helyiek is segítettek, amiben csak tudtak. Hozzátette: 30 kilométeres körzetben nincs sem református templom, sem református gyülekezet, ezért az új épületbe a környékről, összesen 16 településről várják majd a reformátusokat.

Az egyházközség új otthonát Csomós József tiszáninneni református püspök szentelte fel, aki „máon”-nak, azaz menedéknek nevezte az épületet. „A templom az a hely, ahol az ember megismerheti önmagát, mert Isten igéjén keresztül belenéz abba a tükörbe, ami az egyetlen hiteles képet mutatja. Itt békességet, nyugalmat és erőt találhat az ember.” Az ünnepi istentiszteleten tartott igehirdetésében alázatra figyelmeztette a jelenlévőket. Mint mondta: a templom felépülése Isten akaratából valósulhatott meg, amiért a gyülekezet tagjai is sokat tettek. „Lássátok benne mindig, hogy milyen jóságos és szépséges az Úr és menedék minden időben!” Csomós József végül Salamon szavaival imádkozott a templom felszenteléséért.

Az istentiszteleten köszöntőt mondott Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspökhelyettese, Pintér Elemér egyházmegyei gondnok és Nagy Sándor, Recsk polgármestere is.

Kojsza Péter

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.

Kapcsolódó Galériák

Református templomot szenteltek Recsken

rss

Napi lelki táplálék

A titkok az ÚRéi, a mi Istenünkéi, a kinyilatkoztatott dolgok pedig a mieink és a fiainkéi mindörökké… 5Móz 29,28a

3Móz 5,14–26

Bizalommal való visszaélés az anyagiak terén: hideg, tárgyilagos kíméletlenséggel sorolja fel ez a rész a hűtlen kezelés néhány formáját (15.21). 

tovább

(8) „…már senki mást nem láttak maguk mellett, csak Jézust egyedül.” (Márk 9,2–13)

HITBEN JÁRUNK, NEM LÁTÁSBAN.  (2Korinthus 5,7)

– 1. A tanítványok közül hárman abba a kivételes helyzetbe kerültek, hogy saját testi szemeikkel láthatták Jézust, mennyei dicsőségében (2–3), miközben az Atya igehirdetéséből is bizonyságát kapták annak, hogy ki is Ő valójában (4). 

tovább

APOSTOLOK CSELEKEDETEI 16,11-15 - A sors iróniája

Pál egyértelmű álmot látott: egy makedón férfi áll előtte és szól hozzá. De miután megérkeznek és körbejárják Filippit, meg kell állapítaniuk, hogy senki nem vár rájuk.

tovább

2017. június 17. szombat

Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól. (Péld 22:6)

 

tovább

Bódás János: Enyhülés?

Ha jövendőbe nézünk,
hol aggódunk, hol remélünk,
Bárhogy küzd is kezünk, agyunk,
magunk ura nem mi vagyunk.
Tiéd Urunk sorsunk, hazánk…
– Isten békéje, szállj le ránk.

Kik a békéről beszélnek,
egymástól még ők is félnek.
Olajág van jobbkezükben,
– van-e bizalom szívükben?
Nagy enyhülést vár a világ!
– Isten békéje, szállj le ránk.

tovább