Konferenciát tartott a Tiszáninneni Református Nőszövetség

2018. Oct 02., szerző: Adminisztrátor

Hernádnémetiben rendezte meg idei konferenciáját a Tiszáninneni Református Egyházkerület Nőszövetsége, amelyen ezúttal a 21. századi női szerepekről és az asszonyok küldetéseiről esett szó.

A református templomban összegyűlt résztvevőket először Póczos Barnabás, a Hernádnémeti Református Egyházközség gondnoka köszöntötte, aki ismertette a település múltját, majd bemutatta a közösség történetét és mindennapjait. Felelevenítette, hogy a gyülekezet fél évszázados múltra tekint vissza, amely 1895-ben építette ma is látható, második templomát. A kurátor a gyülekezetépítést és a település megtartó képességének növelését nevezte legnagyobb feladatuknak. „Meggyőződésünk, hogy a hitünket nem csupán vallani és hirdetni, hanem megélni kell, ezt pedig csak a gyülekezetben és a templomban lehet” – fogalmazott.

„Nem ti választottatok ki engem, hanem én választottalak ki, és rendeltelek titeket, hogy gyümölcsöt teremjetek, és gyümölcsötök megmaradjon” – idézte a Tiszáninneni Református Nőszövetség jelmondatát Börzsönyi Józsefné elnök. Elmondta: a konferencia célja, hogy találkozási lehetőséget adjanak az egyházkerületben szolgáló nő és asszonytestvérek számára, hogy beszélgessenek, tapasztalatokat cseréljenek és hitben épüljenek.

A hernádnémeti népdalkör bemutatkozását követően a házigazda gyülekezet lelkipásztora és a nőszövetség titkára, Földesiné Kántor Mária szólt a jelenlévőkhöz. Tájékoztatása szerint a nőszövetség minden évben szervez konferenciát, az előadások témáját ezúttal a 2018-as családok évéhez kapcsolódóan választották.

Az egész napos találkozón a résztvevők a 21. századi női szerepekről, az asszonyok küldetéseiről és a Református Egyház missziói területeiről hallhattak, emellett a 150 éve elhunyt Erdélyi János költőről is megemlékeztek. Az előadók között volt Magyarné Balogh Erzsébet, a Református Missziói Központ lelkész-igazgatója, Pocsainé Eperjesi Eszter lelkész-etnográfus és Tóthné Dr. Kiss Orosz Mária, aki hitéről tett bizonyságot.

Az istentiszteleten Kádár Ferenc sátoraljaújhelyi lelkipásztor hirdetett igét. Prédikációjában „az élet istentiszteletének” három liturgiai eleméről, az igazságról, a szeretetről és az irgalmasságról beszélt. Az elsővel kapcsolatban kiemelte, hogy nem a saját magunk, hanem az Úr igazságára van szükségünk, és fontos, hogy a döntéseink Tőle valók legyenek. A szeretetről beszélve úgy fogalmazott: az csak az Úrtól tanulható meg, és alapja a feltétel nélküli elfogadás. „A szeretet nem egy fogalom, hanem egy személy: maga Jézus Krisztus, akiben valósággá válik.” Az igehirdető az irgalmasságról szólva arra buzdította a jelenlévőket, hogy figyeljenek a gyengébbekre és a rászorulókra.

A konferenciát a Tiszáninneni Református Nőszövetség a Hernádnémeti Kulturális, Sport és Természetbarát Egyesülettel, illetve a Bőcsi Református Idősek Otthonával karöltve szervezte.

Szöveg és képek: Kojsza Péter

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.

Kapcsolódó Galériák

Konferenciát tartott a Tiszáninneni Református Nőszövetség

rss

Napi lelki táplálék

„Ti lentről származtok, én pedig fentről származom; ti e világból származtok, én nem e világból származom…” Jn 8,23b

Jn 8,21–29

„...mert mindig azt teszem, ami neki kedves” (29). Az Atya iránt mindvégig engedelmes és a kereszten felemeltetett Jézus magához vonzza a bűnösöket, mert a mi örök megmenekülésünkért történt mindez. 

tovább

(6) „…ez az Ezsdrás eljött Babilóniából…” (Ezsdrás 7,1–10)

– 1. Az építkezés látványos, az mindig zavaró, szemet szúr. Kiemeli a másik jelenlétét. Az ellenséges samáriaiak ezért jelentették fel a templomépítést.

tovább

Zsoltárok 19, 8–11 - Szavak által

Tegnap arról olvastunk, hogy a teremtés szavak nélkül bár, de szüntelenül Isten hatalmát dicséri. 

tovább

2019. február 20. szerda

Hóséának, Élá fiának, Izráel királyának a harmadik évében kezdett uralkodni Ezékiás, Áháznak a fia, Júda királya. (2Királyok 18:1)

        

tovább

Antal Ferenc: A kopár fa

Láttam egy fát,
Magas volt és kopár,
Ágai közt elsurrant
A szellő,
S átröppent felette
A madár.

Szomorú volt a kép,
Kopár fa, levéltelen,
Az élete reménytelen.

tovább