Megújult Tornakápolna ékszerdoboza

2018. Sep 21., szerző: Adminisztrátor

Teljesen felújították a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tornakápolna református templomát. A mindössze hét fős gyülekezet példa nélküli összefogással valósította meg a beruházást, amihez a magyar állam, az önkormányzat és magánemberek is támogatást nyújtottak. A műemlék épület renoválása több mint 30 millió forintba került. A munkálatok befejezéséért ünnepi istentiszteleten adott hálát a gyülekezet.

Mező Arnold tizenkét éve lelkipásztora Szinpetrinek és még három közeli községnek: Aggteleknek, Jósvafőnek és Tornakápolnának. Utóbbi az ország második legkisebb faluja, ahol összesen nyolcan élnek, a református egyházközség választói névjegyzékében pedig heten szerepelnek. A helyi közösség a nem túl biztató statisztikák ellenére úgy döntött: felújítja templomát, hogy reményt és jövőt adjon a helyieknek. „Egy gyülekezetet nem a létszáma teszi gyülekezetté! Itt minden vasárnap van istentisztelet, és ha az Úr mindenható kegyelme megtartotta ezt a templomot az elmúlt kétszáz évben, akkor a mi a felelősségünk, hogy a jövőben is megadjuk ennek lehetőségét” – fogalmazott a lelkipásztor.

Mező Arnold a templom felújításáért tartott hálaadó istentiszteleten hangsúlyozta, hogy nem maguknak és nem a maguk erejéből valósították meg a beruházást. A műemlék épület felújításában a magyar állam és az Európai Unió pályázata, valamint a település önkormányzata voltak segítségükre: az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap közel 28 millió forinttal, a falu a hiányzó három millió forintos önrésszel és a templomhoz vezető betonút kiépítésével járult hozzá a kivitelezéshez. Megújult a torony és a tetőszerkezet, újravakolták és lefestették a falakat, megoldották a vízelvezetést, kicserélték a nyílászárókat, korszerűsítették az elektromos hálózatot és felújították a több mint kétszáz éves bejárati ajtót.

A Tornakápolnai Református Egyházközség a 19. század elején építette műemlék református templomát. Berendezései - a festett kazettás mennyezet, a szószékkorona és a padok - a korábbi fatemplomból származnak. Az 1802-ben elkészült, ma is látható templom az építést követően egy félig fából készült toronnyal és egy Kárpátalján öntött haranggal is bővült.

Az épületet már többször renoválták, de a mostani beruházás minden eddiginél nagyobb meglepetést okozott a gyülekezet számára, az engedélyekre várva ugyanis kiderült, hogy az épület északi oldala egy magántulajdonban lévő telken fekszik. Mező Arnold elmondta: példa nélküli összefogást tapasztalatok a felújítás során. Sokan sokféleképpen segítettek, például az a német házaspár, amely végül a gyülekezetnek adományozta az említett területet, de egy építőipari cég és magánemberek is a kezdeményezés mellé álltak. „Ez a templom mindannyiunké és elsősorban Isten nevének dicsőségét szolgálja!”

Ezt Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspökhelyettese is aláhúzta. Azt mondta, hogy a tornakápolnai egyházközség kis létszáma ellenére fontos tagja a tiszáninneni gyülekezetek családjának, és hogy a közösség Isten segítségével újíthatta fel hajlékát. „A templom nem egyszerűen egy épület, hanem otthon azok számára, akik őt szeretik. Isten háza, ahol köszönetet mondhatunk és dícsérhetjük az ő nevét!” Az igehirdető arról is beszélt, hogy a kicsiknek és a keveseknek kiemelten nagy szükségük van valakire, akikre támaszkodhatnak, és akiben megbízhatnak. Ez a valaki pedig Isten, aki nem számokban gondolkodik, hanem életekben. „Mert én, az Úr, a te Istened erősen fogom jobb kezedet, és ezt mondom neked: Ne félj, én megsegítlek!” (Ézs 41,13)

Az ünnepségen fellépett Szegedi Csaba operaénekes és Farkas Antónia gitárművész.

Szöveg és képek: Kojsza Péter

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.

Kapcsolódó Galériák

Megújult Tornakápolna ékszerdoboza

rss

Napi lelki táplálék

A titkok az ÚRéi, a mi Istenünkéi, a kinyilatkoztatott dolgok pedig a mieink és a fiainkéi mindörökké… 5Móz 29,28a

3Móz 5,14–26

Bizalommal való visszaélés az anyagiak terén: hideg, tárgyilagos kíméletlenséggel sorolja fel ez a rész a hűtlen kezelés néhány formáját (15.21). 

tovább

(8) „…már senki mást nem láttak maguk mellett, csak Jézust egyedül.” (Márk 9,2–13)

HITBEN JÁRUNK, NEM LÁTÁSBAN.  (2Korinthus 5,7)

– 1. A tanítványok közül hárman abba a kivételes helyzetbe kerültek, hogy saját testi szemeikkel láthatták Jézust, mennyei dicsőségében (2–3), miközben az Atya igehirdetéséből is bizonyságát kapták annak, hogy ki is Ő valójában (4). 

tovább

APOSTOLOK CSELEKEDETEI 16,11-15 - A sors iróniája

Pál egyértelmű álmot látott: egy makedón férfi áll előtte és szól hozzá. De miután megérkeznek és körbejárják Filippit, meg kell állapítaniuk, hogy senki nem vár rájuk.

tovább

2017. június 17. szombat

Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól. (Péld 22:6)

 

tovább

Bódás János: Enyhülés?

Ha jövendőbe nézünk,
hol aggódunk, hol remélünk,
Bárhogy küzd is kezünk, agyunk,
magunk ura nem mi vagyunk.
Tiéd Urunk sorsunk, hazánk…
– Isten békéje, szállj le ránk.

Kik a békéről beszélnek,
egymástól még ők is félnek.
Olajág van jobbkezükben,
– van-e bizalom szívükben?
Nagy enyhülést vár a világ!
– Isten békéje, szállj le ránk.

tovább