Miskolcon tanácskoztak a Kárpát-medencei református egyházvezetők

2018. Jun 04., szerző: Adminisztrátor

Miskolc-Lillafüreden ülésezett a Generális Konvent, a Kárpát-medencei református egyházak tanácskozó testülete. Tíz református egyházkerület mintegy 150 képviselője – köztük magyarországi, valamint határon túli püspökök, főgondnokok és esperesek – tárgyaltak május 24-én és 25-én a Palotaszállóban.

A konvent tagjait minden évben másik egyházkerület látja vendégül. Ezúttal a Tiszáninneni Református Egyházkerület volt a kétnapos ülés házigazdája, melynek püspöke, Csomós József a 133. zsoltár szavaival köszöntötte a tanácskozás résztvevőit: „Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek! Csak oda küld az Úr áldást és életet mindenkor.”

Ábrám Tibor köszöntőjében úgy fogalmazott: „azzal a reménységgel kezdtük el tíz éve testvéri, közös utunkat, hogy Isten megőrzi magyar református közösségeinket a Kárpát-medencében, és azzal a hittel, hogy ha van egyetértés köztünk, ha keressük az ő tervét és akaratát, bizonyosak lehetünk áldásaiban". A tiszáninneni főgondnok hozzátette: „bár korábban ideiglenesen eltántoríthattak bennünket erről az útról, de annak létezése szíveinkben sosem volt kérdéses és egyre határozottabban járhatunk azon”.

A csütörtök délután kezdődő ülésen elsőként a házigazda Tiszáninneni Református Egyházkerület mutatkozott be. Annak történetét Dienes Dénes, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia egyetemi tanára foglalta össze, jelenét és ifjúsági, kórház-, sajtó-, börtön-, valamint cigánymissziós szolgálatát Rácsok András püspöki titkár mutatta be.

A konvent legutóbbi, kassai ülése óta eltelt két év fontos eseményeit Gér András, a Magyarországi Református Egyház zsinati tanácsosa elevenítette fel, majd a Liturgiai és Himnológiai Bizottság, valamint az Egyházalkotmányi Bizottság munkájáról volt szó. Beszámoltak a Kárpát-medencei Református Közoktatási Alap tavalyi és tavaly előtti gyűjtésének eredményéről és a Kárpátaljai Református Nyugdíjas Lelkész-segélyezési Alap működéséről is.

Nagyné Kusnyír Éva, a sárospataki kollégium múzeumának munkatársa a református gyülekezeteknek az első világháború kihívásaira adott válaszait mutatta be, Gonda László debreceni egyetemi docens pedig a tanzániai missziói világkonferencián szerzett tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal.

A konvent második napján a határon túli egyházak aktualitásai mellett a nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezés tétjéről és a közel-keleti keresztyének helyzetéről esett szó. Megemlékeztek az erdélyi vallásszabadságot 450 éve kimondó tordai vallásbékéről, illetve az ellenreformáció idején gályarabságra elhurcolt protestáns prédikátorokról.

A Generális Konvent tagjai döntöttek arról, hogy jövőre ünnepi zsinaton adnak hálát a határokon átívelő Magyar Református Egyház megalakulásáért, annak tizedik évfordulóján. A plenáris ülést egy közös nyilatkozat elfogadásával zárták, mely a Kárpát-medencei reformátusok egységét és együttműködését hirdeti.

A Generális Konvent közös istentisztelettel ért véget a diósgyőri református templomban.

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.

Kapcsolódó Galériák

Miskolcon tanácskoztak a Kárpát-medencei református egyházvezetők

rss

Napi lelki táplálék

Jézus lement Kapernaumba, Galilea egyik városába, és tanította őket szombaton… Lk 4,31

3Móz 12

Mivel az ókorban azt tartották, hogy a lélek a vérben lakik, a szülő nőket a vérveszteség miatt különösen is védtelennek gondolták a démonokkal szemben. 

tovább

(32) „…hatalma volt.” (Lukács 4,31–37)

Amikor Jézus szombaton tanított a kapernaumi zsinagógában, álmélkodva hallgatták őt, mert úgy beszélt, mint akinek hatalma van. Igen, aki Isten Igéjével, beszédével figyelmet teremt, annak mennyei hatalma van. 

tovább

LUKÁCS 7,1-10 - Példaértékű hit: Jézus elámul

Példás hit néha ott jelentkezik, ahol a legkevésbé várnánk. Ezt tapasztalta Jézus is, amikor Kapernaum felé igyekezett, és segítséget kértek tőle a római helyőrség századosa számára.

tovább

2017. június 25. vasárnap

„De Isten meghallotta a fiú hangját… És Isten megnyitotta az asszony szemét, úgyhogy meglátott egy forrást. Odament, megtöltötte a tömlőt vízzel és megitatta a fiút.” (1Mózes 21,17.19)

 

tovább

Sik Sándor: A néma Miatyánk

Hozzád, Veled, Neked,
Mondani egy utolsó éneket,
Imában ömleni Eléd,
Legutolsó, de hűséges cseléd...!
De jaj! ha nem igaz!
Szobám csupa por,
Kertem csupa gaz,
Csupa lelógó tört faág,
A templom messze, a könyv nehéz,
Ólomcsizmában toporog az ész.
És mégis, mégis, Ő van itt,
Immár tőlem el nem veszik.
Nap nap után, éj éj után
Én Téged hívlak, Miatyánk.

tovább