Diákélet a reformáció után

2018. May 18., szerző: Adminisztrátor

A 16-19. századi református diákéletről tartott előadást Dr. Dienes Dénes egyetemi tanár Miskolcon, a Lévay József Muzeális Könyvtárban, május 16-án. A Lévay József Centenáriumi Emlékprogram keretében szervezett előadáson egyháztörténet iránt érdeklődők és középiskolás tanulók vettek részt.

A Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek igazgatója rávilágított: Miskolcon már az érett középkorban magas színvonalú iskolázás folyt. A város 1450 és 1520 között a krakkói, a reformáció után pedig a wittenbergi egyetemre is küldött ki diákokat. „A legtöbb protestáns prédikátort a 16. század végén Miskolc adta ennek a régiónak, ezért nyilvánvaló, hogy a településen magas színvonalú iskola működött” – vonta le a következtetést.

Elmondta, hogy a reformáció során a nyugat-európai protestáns egyetemek mintájára az elemi kisiskolát, a gimnáziumot és a főiskolát ötvöző kollégiumok jöttek létre. Az előadó részletesen szólt az iskolatípus felépítéséről, a korabeli tanár és diáktársadalom sajátosságairól. Kiemelte például, hogy a tanulók maguk választották tisztségviselőiket, a tanárok nem avatkoztak bele a diákéletbe, és a lelkészi pályára készülő tanulóknak tógát kellett viselniük.

A miskolci városi iskola a Sárospataki Kollégium „partikulájaként” működött – tette hozzá. A helyi iskolázás forradalmát Szalay Sámuel végezte el, akit 1749-ben hollandiai egyetemekről hazatérve választottak meg rektornak.

Az egyetemi tanár szólt arról, hogy a 19. század elején az osztályokat már korosztály szerint alakították ki és bevezették az év végi, majd a tantárgyankénti osztályozást. A miskolci városi iskolát az uralkodó 1836-ban líceummá nyilvánította.

„Miskolc Felső-Magyarország dinamikusan fejlődő városa volt és ennek igyekezett az iskolarendszer tekintetében is megfelelni” – összegezte előadását Dienes Dénes.

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.

Kapcsolódó Galériák

Diákélet a reformáció után

rss

Napi lelki táplálék

Halld meg, Izráel: Az ÚR a mi Istenünk, egyedül az ÚR! 5Móz 6,4

5Móz 6

A 4. vers minden zsidó családban reggeli és esti könyörgés volt: imádság és hitvallás egyszerre. 

tovább

(17) „…nem azért jöttem, hogy igazakat hívjak…” (Márk 2,13–17)

MÁTÉ, A MEGVETETT VÁMSZEDŐ ELHÍVÁSA, valamint a bűnösökkel és vámszedőkkel vállalt asztalközösség Jézus eljövetelének lényegére mutat rá.

tovább

2 SÁMUEL 11,14–27 - Halálos tervek

Ha az A terv nem jön be, elővesszük a B tervet. Az, hogy ez a második terv sokkal brutálisabb volt, mint az eredeti, arról tanúskodik, mennyire kétségbe volt esve Dávid. 

tovább

2018. május 21.

“…és én kérni fogom az Atyát, és más Vigasztalót ad majd nektek, hogy veletek maradjon mindörökké” (Jn 14:16)

 

tovább

Túrmezei Erzsébet: Pünkösd után

Pünkösd előtt - sóvárgás titkos mélye.
Pünkösd előtt - ígéretek zenéje.
Pünkösd előtt - esedezés, esengés.
Pünkösd előtt - halk hajnali derengés.
Pünkösd előtt - szent vágyak mozdulása.
Pünkösd előtt - koldusszív tárulása.

tovább