Bibliavasárnapi ünnepi istentisztelet Vizsolyban

2018. Mar 13., szerző: Adminisztrátor

2018 márc. 4-én a Vizsolyi Református Egyházközség hagyományos módon ünnepi istentisztelettel adott hálát a bibliamisszió vasárnapjáért. Kovács Zsolt Levente lelkipásztor beszámolója.

Baksy Mária Abaúji Református Egyházmegye esperese ünnepi prédikációjában a Jn 5,31-47 alapján kiemelte, a Szentírásért való hálaadás bűnbánatra és alázatra tanít ma bennünket, amikor egymástól várunk elismerést és dicséretet, egymás és önmagunk dicsőségvágyával vagyunk elfoglalva, ahelyett hogy észrevennénk: az Írások egyedül Krisztusról tanúskodnak, és csak Őbenne találhatunk életet. A Szentírással valló buzgó foglalatosságunk nehogy önbecsapássá és pótcselekvéssé váljon, amikor is Krisztus mellett, a lényeg mellett siklunk el.  Vizsolyban is, de egész református egyházunkban is az ige egyházaként definiált önértelmezésünk csapdáira is böjti figyelmeztetésként mutat rá a mi Urunk Jézus Krisztus.

Dr. Hörcsik Richárd ünnepi köszöntőjében kiemelte a vizsolyi reformátusoknak különösen helyénvaló ma hálát adni a Szentírás ajándékáért, mert a Sola Scriptura reformátori elv, életünket és egyházunkat megújító zsinórmérték és viszonyítási alap volt hitvallásaink megformázásában, és mai napig tartó aktualizálásában. Mindez megtartó erőként hatott évszázadokon keresztül református magyar népünk életében, és biztosan építhetünk rá a jövő érdekében is.

Kárpáti Árpád NMI Művelődési Intézet Igazgatója ünnepi beszédében leszögezte, nincsen erős közösségépítés érték nélkül, hiszen közösségeink értékek, abszolút értékek mentén jöttek létre a múltban is, valamint ezen értékek megtartó erőként tartanak össze bennünket közösségként a jelenben is. Ugyanakkor közösségeink értékteremtő hatást is kifejtenek, melyre nagy szüksége van az újjászerveződő művelődésnek és kulturális életnek is. A Szentírás az egész emberiség-, és benne a magyarság számára is a legnagyobb érték, melynek gyümölcseire nagy szüksége van ma Magyarországnak.

A gyülekezet hitvallása Isten ismeretének emberi szíveket betöltő áradásáról, valamint az ezekből fakadó engedelmességről és gyümölcsterméséről adott bizonyságot. Gyülekezetünk ezen bibliamissziós küldetését hitépítő és közösségépítő, iskolateremtő módon szeretné előre vinni, Istenünk nagyobb dicsőségére. Az Istentiszteletet követően, Dr. Tőkéczki László presbiteri-gondnoki szolgálatairól, valamint történészi munkásságáról számolt be testvére Tőkéczki Ilona és tanítványa Millisits Máté. Alkalmunkat Dr. Ötvös László biblia kiállítása és Kassel-i  reprint bibliakiadásának szakmai bemutatója, valamint Seres Zsuzsanna brácsaművész ünnepi koncertje és a gyülekezet szeretetvendégsége  zárta.

Kovács Zsolt Levente

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.

Kapcsolódó Galériák

Bibliavasárnapi ünnepi istentisztelet Vizsolyban

rss

Napi lelki táplálék

Így szól a Seregek URa: Van egy férfi, akinek Sarjadék a neve, mert helyette sarjad, és felépíti az ÚR templomát. Zak 6,12/b

Zak 6

„Így lesz, ha engedelmesen hallgattok Isteneteknek, az Úrnak a szavára” (15). Isten, a világmindenség Ura engedelmességet kér népétől, ma személyesen tőlünk. 

tovább

(39) „Mester, utasítsd rendre tanítványaidat!” (Lukács 19,28–40)

Mit jelent pontosan az, amit itt a virágvasárnapi sokadalom, Isten Lelke által kiált: „A mennyben békesség és dicsőség a magasságban!” (18) Ellentétben a karácsonyi szózattal (Lukács 2,14), most a földön nem lesz békesség, mert csak az Isten jóakarata alatt álló embereké a békesség.

tovább

EZSDRÁS 9,1-6.15 - Belső újrakezdés

A korábban már hazaérkező zsidók nehéz vétekkel terhelődtek. Ezsdrás mélyen megérintődik, amikor azt hallja, hogy egy központi témában nem Isten törvényét követik. 

tovább

2017. szeptember 21. csütörtök

A testvéri szeretetről pedig nem szükséges írnom nektek, hiszen titeket Isten tanított az egymás iránti szeretetre, és mert gyakoroljátok is ezt minden testvér iránt egész Macedóniában. De kérünk titeket, testvéreim, hogy egyre inkább gyarapodjatok ebben… (1Thess 4:9-10)

 

tovább

ifj. Bartha Sándor: Elfáradtunk?

Még távol a csúcs.
Még nagyon messze.
Ködfoszlányok és felhők fedte,
messzi csúcs.
Ólomléptekkel, kőnehéz szívekkel
araszolunk felé,
s míg magunknak bíztatón suttogunk:
menni, menni kell!

tovább