Harminc év egy gyülekezet kötelékében

2017. Nov 15., szerző: Adminisztrátor

A lelkipásztor és a gyülekezet közös, harminc éves szolgálatáért, valamint a református templom felújításáért adtak hálát Mezőcsáton ünnepi istentisztelet keretében, november 11-én.

Három évtized történelmi léptékkel mérve nem nagy idő, ám egy lelkipásztor életében igen. Gazda István épp ennyi ideje végzi munkáját a Mezőcsáti Református Egyházközségben. Hét évnyi hangácsi és nyomári szolgálat után, 1987-ben került a dél-borsodi településre, ahol máris az új parókia alapja várta. Poros József főgondnok irányításával és a hívek segítségével három év alatt felépült a lelkészlakás.

„Mezőcsát alapvetően egy református múltú város. Amikor oda kerültem, az elmúlt évtizedek minden nyomorúsága fellelhető volt” – meséli. Még ma is meg van a templom oldalában az a terem, amit egykor a megfogyatkozott gyülekezet számára alakítottak ki. „Itt ötven embert vettem át úgy, hogy Mezőcsáton mintegy kétezer-ötszáz református élt. Nagyon nehéz terep volt. Mondta is az elődöm: aki itt akar földet művelni, annak nagyon jó ekéje kell legyen, és nagyon jól kell tudnia dolgozni” – emlékezett vissza.

A kezdeti nehézségek ellenére reménységgel, odaadással és hittel vágott neki a szolgálatnak. Szükség is volt ezekre, hiszen a rendszerváltást követően egy újabb nagy feladat várt rá. A városban 1576-tól 1948-ig, az államosításig folyt református oktatás. 1991-től lehetőség nyílt arra, hogy visszaigényeljék az egykori épületeket, és ennek köszönhetően elindulhatott újra a református egyházközség által fenntartott intézményben az oktatató-nevelői munka.

Ez volt a Tiszáninneni Református Egyházkerület első, gyülekezeti fenntartású iskolája. Kezdetben csupán tizenhat tanulóval és két tanítóval indultak, mára viszont 260 gyerek tanul az iskola falai között. Sőt, azóta óvodával, bölcsődével és kismamajátszóházzal is bővültek. A Dr. Enyedy Andor néhai református püspök nevét viselő intézmény szeptemberben ünnepelte huszonöt éves fennállását.

1999–2000-ben sor került a templom fakazettás mennyezetének helyreállítására, és az Angster orgona rekonstrukciója is megtörtént – a lelkipásztor szerint ezek mind olyan feladatok voltak, amik még inkább összekovácsolták a közösséget. „Minden évnek volt történése, nem voltak üres hetek, hónapok, hanem rendkívül sok eseménnyel volt teljes ez a harminc esztendő” – teszi hozzá. Felnőtt bibliakört szerveztek, aminek köszönhetően új gyülekezeti tagokat szólítottak meg. Az iskolán keresztül fiatalokkal bővültek, és az énekkart is újraindították, hogy – mint fogalmaz – énekszóban is átadhassák Isten igéjét a következő nemzedékeknek.

A jubileum kapcsán azt is elmondta, mindig is fontosnak tartotta, hogy képezze magát. Előbb mentálhigiénés végzettséget szerzett, majd 2000-ben a Károli Gáspár Református Hittudomány Egyetem Teológiai Karán vallástanári oklevelet kapott és az intézményvezető-képesítést is megszerezte.

Hozzáteszi: Mezőcsáton máig akad tennivaló. A közelmúltban befejeződött a református templom külső felújítása. A munkálatokat két ütemben végezték: először a templomtornyot újították föl, ami a maga 47 méterével a dél-borsodi térség legmagasabb református tornya. A falakra új vakolat került, majd a templomhajót és az épület környezetét is rendbe tették. A beruházás 20 millió forintba került, amire a forrást a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal pályázatán keresztül nyerték.

Az elvégzett munkákért és az eltelt harminc évért közösen adott hálát a lelkipásztor és a gyülekezet, akik nemcsak egymásnak, de a közvetlen környezetüknek is megköszönték a bizalmat és a támogatást.

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.

Kapcsolódó Galériák

Harminc év egy gyülekezet kötelékében

rss

Napi lelki táplálék

Mert aki valamennyi törvényt megtartja, de akár csak egy ellen is vét, az valamennyi ellen vétkezett. Jak 2,10

Ez 43,1–12

Isten dicsősége onnan tér vissza, ahonnan korábban eltávozott (11,23), keletről (1). 

tovább

(13) „…aki nem cselekedett irgalmasságot…” (Jakab 2,1–13)[1]

AZ IRGALMASSÁGRÓL… – 1. A krisztusi irgalmasság mennyire jelenik meg az életünkben? Mennyire vagyunk krisztusi emberek? (12–13) Ez egy alapkérdés (4–11). 

tovább

ÉZSAIÁS 62,6-12 - Bepillantunk Isten szívébe

Az egyik leglátványosabb várrendszer, amit láttam, az a Carcassonne Dél-Franciaországban. Bástyák és tornyok állnak körben a kettős várfalon. 

tovább

2017. december 14. csütörtök

Hazug ígéreteink

„A harmadik napon azonban, amíg ezek seblázban szenvedtek, fegyvert ragadott Jákób két fia, Simeon és Lévi, Dina bátyjai, rátörtek a gyanútlan városra, és legyilkoltak minden férfit.  Hamórt is meg a fiát, Sikemet is kardélre hányták, Dinát pedig kihozták Sikem házából, és elmentek. Így törtek rá Jákób fiai a sebesültekre, a várost pedig kifosztották, mert megbecstelenítették a húgukat. Juhaikat, marháikat, szamaraikat és ami csak a városban és a mezőn volt, elvitték magukkal. Minden vagyonukat, valamint gyermekeiket és asszonyaikat is mind foglyul ejtették, a házakat pedig teljesen kifosztották.” (1Móz 34, 25-29)

tovább

V. Thilo (Ford.: Túrmezei Erzsébet): Bezörget mindenütt!

Most készítsd, Isten népe,
a szívedet elő!
A bűnösöknek üdve,
az Isten hőse jő,
Kit irgalomból küld,
mint rég ígérte néked,
mert Ő a fény, az élet!
Bezörget mindenütt!

tovább