A reformációra emlékeztek Pálházán

2017. Sep 01., szerző: Adminisztrátor

Ünnepi istentisztelettel és kopjafa állítással emlékezett a reformáció 500. évfordulójára a Pálházi Református Gyülekezet a helyi református templomban.

Az augusztus 27-ei eseményen Baksy János, a házigazda gyülekezet lelkipásztora köszöntötte az egybegyűlteket a zsoltáros szavaival: „Legyenek boldogok, akik téged szeretnek! Legyen békesség falaidon belül, legyen boldogság palotáidban! Testvéreimért és barátaimért mondom: Békesség neked!” (Zsolt 122,6-8.)

Alázat és felelősség

Csomós József, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke igehirdetésében emlékeztetett, hogy a reformáció kezdete óta 500, a Második Helvét Hitvallás elfogadása óta pedig 450 év telt el. Ez idő alatt „az Úr volt a hajlékunk nemzedékről nemzedékre”, és ez magában hordozza az alázatot és a felelősséget is.

– Mennyi mindent szoktunk felsorolni, amiről azt hisszük, hogy velünk kezdődött, vagy nélkülünk nem lett volna meg. Mózes alázata azonban megállít: bármit tettél is, az csak belesimult Isten eleve elrendelt akaratába – hangsúlyozta az igehirdető. Kiemelte: az évforduló jó lehetőség arra, hogy számba vegyük napjainkat, a jót és a rosszat egyaránt, hogy aztán „a bölcs szívig vigyük tovább azokat”.

A 84. zsoltár válogatott verseivel köszöntötte az istentisztelet résztvevőit Mészáros István, a Zempléni Református Egyházmegye esperese. „Mily kedvesek a te hajlékaid, ó Seregek Ura! Sóvárog, sőt eleped a lelkem az Úr udvarai után. Testem és lelkem ujjongva kiált az élő Istenhez. Boldogok, akik házadban laknak, szüntelenül dicsérhetnek Téged!”

Kálvin és a magyarok

„Létezne-e magyarság, ha nem lett volna Kálvin?” – tette fel a kérdést Bátoriné Misák Marianna, a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek munkatársa, aki Kálvin János munkásságáról és a reformáció magyarországi hatásairól tartott előadást.

Mint kifejtette, Isten hatalmasat cselekedett a reformáció munkájával. Kálvin János tanításai kapaszkodókat jelentettek a nemzethalál szélén álló eleinknek. „A mohácsi tragédia által lelki mélységbe taszított magyarok megtapasztalhatták, hogy mégis szereti őket az Isten, és megragadhatták feléjük kinyújtott kezét!”

Az ünnepi istentiszteletet követően a reformáció 500. évfordulója alkalmából felállított kopjafát avatta fel a gyülekezet Szebeni Endre, Pálháza polgármestere, valamint Mészáros István református esperes közreműködésével.

Szöveg: Kojsza Péter

Képek: Bódisz Attila

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.

Kapcsolódó Galériák

A reformációra emlékeztek Pálházán

rss

Napi lelki táplálék

Az angyal pedig ezt mondta nekik: „Ne féljetek, mert íme, hirdetek nektek nagy örömet…” Lk 2,10

3Móz 6

„...nem szabad kialudnia” (5) az oltár tüzének, amely megsemmisíti az áldozatot. Az ószövetségi felfogás szerint az áldozatra tette át a pap a bűnt. 

tovább

(11) „…Üdvözítő született…” (Lukács 2,1–20)

Mindig megcsodálom a karácsonyi evangélium stílusának egyszerűségét. Isten hívó szeretetéről tényközlően, világos egyszerűséggel beszél az evangélista (1–6). Itt nyoma sincs szenzációnak, hatásvadász elérzékenyülésnek, vagy hitre térítő buzgalomnak. 

tovább

APOSTOLOK CSELEKEDETEI 16,16-24 - Még ez is!

A misszionáriusok szombaton az imádkozás helyére mennek. Útközben találkoznak egy rabszolganővel, aki jósolni tud. Képes arra, hogy a jövő eseményeit megjósolja, vagy a jelen titkait megfejtse.

tovább

2017. június 18. vasárnap

Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól. (Péld 22:6)

tovább

Reményik Sándor: Az Ige

Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek,
És áhitattal ejtsétek a szót,
A nyelv ma néktek végső menedéktek,
A nyelv ma tündérvár és katakomba,
Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek!

tovább