A reformációra emlékeztek Pálházán

2017. Szept 01., szerző: Adminisztrátor

Ünnepi istentisztelettel és kopjafa állítással emlékezett a reformáció 500. évfordulójára a Pálházi Református Gyülekezet a helyi református templomban.

Az augusztus 27-ei eseményen Baksy János, a házigazda gyülekezet lelkipásztora köszöntötte az egybegyűlteket a zsoltáros szavaival: „Legyenek boldogok, akik téged szeretnek! Legyen békesség falaidon belül, legyen boldogság palotáidban! Testvéreimért és barátaimért mondom: Békesség neked!” (Zsolt 122,6-8.)

Alázat és felelősség

Csomós József, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke igehirdetésében emlékeztetett, hogy a reformáció kezdete óta 500, a Második Helvét Hitvallás elfogadása óta pedig 450 év telt el. Ez idő alatt „az Úr volt a hajlékunk nemzedékről nemzedékre”, és ez magában hordozza az alázatot és a felelősséget is.

– Mennyi mindent szoktunk felsorolni, amiről azt hisszük, hogy velünk kezdődött, vagy nélkülünk nem lett volna meg. Mózes alázata azonban megállít: bármit tettél is, az csak belesimult Isten eleve elrendelt akaratába – hangsúlyozta az igehirdető. Kiemelte: az évforduló jó lehetőség arra, hogy számba vegyük napjainkat, a jót és a rosszat egyaránt, hogy aztán „a bölcs szívig vigyük tovább azokat”.

A 84. zsoltár válogatott verseivel köszöntötte az istentisztelet résztvevőit Mészáros István, a Zempléni Református Egyházmegye esperese. „Mily kedvesek a te hajlékaid, ó Seregek Ura! Sóvárog, sőt eleped a lelkem az Úr udvarai után. Testem és lelkem ujjongva kiált az élő Istenhez. Boldogok, akik házadban laknak, szüntelenül dicsérhetnek Téged!”

Kálvin és a magyarok

„Létezne-e magyarság, ha nem lett volna Kálvin?” – tette fel a kérdést Bátoriné Misák Marianna, a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek munkatársa, aki Kálvin János munkásságáról és a reformáció magyarországi hatásairól tartott előadást.

Mint kifejtette, Isten hatalmasat cselekedett a reformáció munkájával. Kálvin János tanításai kapaszkodókat jelentettek a nemzethalál szélén álló eleinknek. „A mohácsi tragédia által lelki mélységbe taszított magyarok megtapasztalhatták, hogy mégis szereti őket az Isten, és megragadhatták feléjük kinyújtott kezét!”

Az ünnepi istentiszteletet követően a reformáció 500. évfordulója alkalmából felállított kopjafát avatta fel a gyülekezet Szebeni Endre, Pálháza polgármestere, valamint Mészáros István református esperes közreműködésével.

Szöveg: Kojsza Péter

Képek: Bódisz Attila

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.

Kapcsolódó Galériák

A reformációra emlékeztek Pálházán

rss

Napi lelki táplálék

Ti mégsem estetek abba a kísértésbe, hogy engem testi erőtlenségem miatt megvessetek vagy megutáljatok. Gal 4,14

Ez 24,15–27

„Intő jel leszel számukra...” (27). Jaj, de keserves Isten ítélete hírnökének, hiteles tanúnak lenni. 

tovább

(17) „Nem jó szándékkal buzgólkodnak értetek…” (Galata 4,12–20)[1]

VALAMI MEGVÁLTOZOTT? – 1. Milyen áldott, krisztusi, „lelkesítő”, építő volt az a kapcsolat, ami az apostol és a galáciai gyülekezetek között kialakult. 

tovább

1 THESSZALONIKA 1, 6-10 - Társak az életben

„Kör közepén állok, körbevesznek jó barátok, körbevesznek jó barátok, s rosszak” – hangzik az Edda ismert dala. Ha eltekintenénk az utolsó szótól, így énekelhetnének a thesszaloniki gyülekezet tagjai is. 

tovább

2017. november 23. csütörtök

Őbenne maradni

Maradjatok énbennem, és én tibennetek. Ahogyan a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok énbennem. (Jn 15,4)

 

tovább

Nagy Méda: Magasztalás

Vagy. Léted sugárzó fénye ott ragyog
minden ember szemén.
A fűszál harmatában is Te tükröződöl,
és a fák lombkoronája is a Te neved suttogja.

tovább