Két keréken Pápától Sárospatakig

2017. Jún 29., szerző: Adminisztrátor

Ötszáz kilométert tekertek azok a református lelkészek, akik a reformáció ötszáz éve alkalmából átkerékpározták az országot. A túra három napja alatt több mint húsz órát töltöttek nyeregben nem ritkán hőségben, esőben vagy zivatarban.

A bringázók Pápáról indultak és Sárospatakon értek célba. Egyenpólót viseltek, amelyen a „Reformáció 500” felirat mellett egy bibliai ige volt olvasható: „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?”. A teljesítménytúra Gilicze Tamás bakonyszentkirályi református lelkipásztor fejéből pattant ki, akivel az Európa Rádió riportere a célba érkezést követően beszélgetett.

– Mire akarták fölhívni a figyelmet?

– A reformáció kezdetének ötszázadik évfordulójára emlékezünk ebben az évben. Szerettük volna ezt egy kicsit alternatív, mégis méltó módon megünnepelni.

– Milyen városokat érintettek?

– Utunk során a hazai reformáció legfontosabb helyszíneit érintettük. Pápáról indultunk, majd Budapestet, Debrecent, végül Sárospatakot vettük célba. Az útra magunkkal vittük a Református Egyház címerzászlaját, és minden egyházkerületet megkértünk, hogy a hátuljára írja rá vezérigéjét.

– Hogyan készültek a túrára?

– Korán meghirdettük, hogy hagyjunk időt a fizikai felkészülésre. Jómagam télen futással edzettem, és ahogy az idő engedte minél többet bicikliztem. Ez adta meg azt a fizikai hátteret, hogy nem éreztem magam kellemetlenül a túra egyetlen percében sem. Az akciót az országos református médián keresztül hirdettük meg az egyházmegye és az egyházkerületünk kezdeményezésére. Így kapták meg a hírt azok a lelkésztársak, akik jelentkeztek és részt vettek. Menetközben voltak, akik rövidebb-hosszabb időre csatlakoztak hozzánk.

– Mit mutatnak a számok?

– A három nap alatt 21 és 1/2 órát töltöttünk tisztán nyeregben. Átlagsebességünk 24 km/h volt, a teljes táv pedig 512 kilométer.

– Melyik volt a legnehezebb szakasz?

– Túl sok meglepetés nem ért minket, de mindhárom napnak megvolt a maga nehézsége. Első nap hegyekre kellett feltekernünk. Második nap a táv volt nagyon nehéz, hiszen 250 kilométert tettünk meg forróságban. Utolsó nap két vihar is elkapott bennünket, volt, ahol meg kellett állnunk. Hála Istennek zavartalanul, balesetmentesen, egyetlen defekttel megúsztuk!

– Mitől lesz emlékezetes ez az ötszáz kilométer?

– Olyan lelkészekkel tekertünk együtt, akikkel nem ismertük egymást, és egy nagyon jó közösséggé formálódtunk a végére. Mindenkinek volt személyes motivációja, a fizikai határainkat feszegettük. Egyfajta győzelemérzetet ad, amikor az ember felül tud kerekedni a testén. Rengeteg lelki dologra is megtanított az út, úgy mint az egymásra utaltságra, a kiszolgáltatottságra. Átérezhettük, hogy micsoda kicsiny porszemek, Istenre utalt emberek vagyunk!

Fotó: Nagy Károly Zsolt

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.
rss

Napi lelki táplálék

Ti mégsem estetek abba a kísértésbe, hogy engem testi erőtlenségem miatt megvessetek vagy megutáljatok. Gal 4,14

Ez 24,15–27

„Intő jel leszel számukra...” (27). Jaj, de keserves Isten ítélete hírnökének, hiteles tanúnak lenni. 

tovább

(17) „Nem jó szándékkal buzgólkodnak értetek…” (Galata 4,12–20)[1]

VALAMI MEGVÁLTOZOTT? – 1. Milyen áldott, krisztusi, „lelkesítő”, építő volt az a kapcsolat, ami az apostol és a galáciai gyülekezetek között kialakult. 

tovább

1 THESSZALONIKA 1, 6-10 - Társak az életben

„Kör közepén állok, körbevesznek jó barátok, körbevesznek jó barátok, s rosszak” – hangzik az Edda ismert dala. Ha eltekintenénk az utolsó szótól, így énekelhetnének a thesszaloniki gyülekezet tagjai is. 

tovább

2017. november 23. csütörtök

Őbenne maradni

Maradjatok énbennem, és én tibennetek. Ahogyan a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok énbennem. (Jn 15,4)

 

tovább

Nagy Méda: Magasztalás

Vagy. Léted sugárzó fénye ott ragyog
minden ember szemén.
A fűszál harmatában is Te tükröződöl,
és a fák lombkoronája is a Te neved suttogja.

tovább