A református emlékezet helyei

2017. Máj 03., szerző: Adminisztrátor

Már a második, a református kegyesség legkülönbözőbb kérdésköreit vizsgáló konferenciát szervezték meg a Sárospataki Református Teológiai Akadémián. Ezúttal a református emlékezettel foglalkoztak a kétnapos rendezvény előadói.

Mit jelent az emlékezés? Milyen szerepe van az emlékezetnek a vallásgyakorlatban, kegyességben? Hogyan, kikre és mire emlékez(z)ünk? Hogyan járul hozzá az emlékezet a közösségek építéséhez? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresték a válaszokat a résztvevők magyarországi, erdélyi, felvidéki és kárpátaljai szakemberek bevonásával.

Szó volt többek között az emlékezetkutatás általános kérdéseiről, a reformáció emlékezetének építéséről, továbbá a kommunista diktatúra és a református egyház kapcsolatáról. Az előadások az elmúlt ötszáz év időszakát ölelték fel. Emellett kerekasztal-beszélgetésre is nyílt lehetőség az egyháztörténet-írás kérdéseiről, lehetőségeiről, feladatairól.

Mint azt Nagy Károly Zsolt szervező elmondta: megpróbálták összegyűjteni az emlékezetkutatással foglalkozó határon inneni- és túli műhelyeket és feltérképezni, hogyan gondolkoznak a különböző egyháztestek a témáról. A rendezvény célja a múlt és a református identitás megismerése, továbbgondolása volt.

A konferenciát - melynek anyagát a tervek szerint jövőre kötetben is megjelentetik - a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei és a Sárospataki Református Teológiai Akadémia szervezte.

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.
rss

Napi lelki táplálék

Amikor Jeruzsálembe érkeztünk örömmel fogadtak a testvérek. ApCsel 21,17

ApCsel 21,17–26

„Rólad pedig azt hallottuk... Tedd hát azt, amit mondunk neked!” (21.23). Fontos, hogy életünk hiteles bizonyság legyen a Krisztushoz tartozásunkról. 

 

tovább

(2) „…vállalj értem kezességet!” (Jób 17,2–10)

Jób negyedik válaszának vége valójában egy IMÁDSÁG – 1. Jób kiönti szívét Isten előtt, részvétlen barátai miatt (16,2–5).[1] 

tovább

ZSOLTÁROK 86,11-17 - Saját fegyverrel verni

A zsoltár második részében az imádkozó hangja még erőteljesebb. Ami a fenyegetettségét és ellenségeit illeti, konkrétabbá válik (14). 

tovább

2017. június 24. szombat

„De Isten meghallotta a fiú hangját… És Isten megnyitotta az asszony szemét, úgyhogy meglátott egy forrást. Odament, megtöltötte a tömlőt vízzel és megitatta a fiút.” (1Mózes 21,17.19)

 

tovább

Túrmezei Erzsébet: Futok

,, Én tehát nem céltalanul futok, hanem egy határozott cél felé " (1Kor. 9,26)

Ballag, botorkál, sétál, lépeget...
megy,fut, szalad... sántikál, vánszorog...
Hány szép szavad van, édes magyar nyelvem
arra, hogyan teszem meg az utat,
hogyan közeledem a cél felé.

tovább