Párkapcsolati reformáció

2017. Mar 08., szerző: Adminisztrátor

Ökumenikus ifjúsági konferenciát szervezett a Miskolc-Tetemvári Református Egyházközség a Jókai Mór Református Általános Iskolában. A rendezvény témája a párválasztás volt. Olyan fiatalokat vártak, akiket érdekelt, hogy mi Isten terve a házassággal, van-e élet a csalódások után vagy hogy hogyan találhatják meg az igazit.

A március 4-ei találkozón szinte teljesen megtelt az iskola aulája, a különböző helyekről, de főként Miskolcról érkezett fiatalok közös énekléssel és imádsággal vágtak neki az egész napos rendezvénynek. Ráhangolásképpen Victor István nyugalmazott református lelkipásztor mesélt fordulatokkal teli életéről.

 

A tizenhét gyermekes édesapa és negyvenhat unokával rendelkező nagyapa személyes példamutatása, bizonyságtétele és derűje komoly inspirációként szolgált. Azt mondta, Isten rendelt számára "hozzáillő, segítő társat", akivel a nehéz időkben a "mindennapi kenyérért" imádkoztak. Házassággondozásról és családösszetartástól szóló előadásában arra buzdította a párokat, hogy legyenek lelki társak és osszák meg egymással azt a kegyelmet, amit Istentől kaptak.

– A reformáció alapelveit követve napjaink fiataljai visszatalálhatnak a párkapcsolatok Istentől rendelt gyökereihez, és boldog, gyümölcsöző életet élhetnek azzal, aki számukra teremtetett. Meggyőződésünk, hogy a kimondva-kimondatlanul alkalmazott „csináljatok mindent úgy, mint a világ, de maradjatok szentek” alapelv tévedés, mely zsákutcába és hitéleti válságba vezet. Hálásak vagyunk Istennek, hogy nem ilyen kegyetlen módon kívánja vezetni az Övéit, és szeretnénk megosztani minél több fiatallal azokat a Szentírásból megismert és magunkévá tett alapokat, amelyekre kiteljesedett, boldog párkapcsolat építhető fel – fogalmaztak a konferencia célkitűzésével kapcsolatban a szervezők.

Jobbágy Péter főszervező portálunk érdeklődésére elmondta, nem újabb ismeretekkel akarták bombázni a 12 és 40 év közötti fiatalokat, hanem alkalmat szerettek volna adni arra, hogy felszabadultan beszéljenek érzéseikről, tapasztalataikról. Erre egyébként az előadást követő szemináriumokon volt a legtöbb lehetőség: olyan kérdésekre keresték a választ, minthogy miért érdemes várni a házasságig, hogyan találom meg az igazit, van-e kiút a szingliségből vagy hogy van-e élet a csalódások után.

Almási Ferenc református lelkipásztor azt mondta, a találkozó elsősorban a házasságkötés előtt álló fiataloknak szólt. Arra szerették volna felhívni a figyelmüket, hogy nem muszáj a korszellemmel sodródni, hanem Isten akarata szerint is lehet társat keresni, találni és elköteleződni. Az ökumenikus ifjúsági konferenciával a Házasság Hetéhez és a Reformáció 500. rendezvénysorozathoz kapcsolódott a gyülekezet.

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.

Kapcsolódó Galériák

Párkapcsolati reformáció

rss

Napi lelki táplálék

Az egyháznak tehát egész Júdeában, Galileában és Samáriában békessége volt: eközben épült… ApCsel 9,31a

Ruth 3

„Ne félj hát, leányom, mindent megteszek érted, amit csak mondasz, hiszen... derék asszony vagy” (11). Bóáz kifejezésre juttatja, milyen fontos számára Ruth. 

tovább

(31) „Az egyháznak…békessége volt: eközben épült…” (Apostolok cselekedetei 9,31–43)

– István megkövezése után, a jeruzsálemi gyülekezet üldözése a hívek javát szolgálta, mert a szétszóródott hívek több gyülekezetben, „egyházban” élve benépesítették egész Júdeát, Galileát, Samáriát (31). Jusson eszünkbe, hogy javunkat szolgálja a nyomorúság is! (Zsoltárok 138,8; Ézsaiás 38,17)

tovább

ÁMÓSZ 9,11–15 - Jövő

Ámósz könyve sok kritikát tartalmaz Isten népével szemben és tele van ítéletüzenetekkel. De itt nincs vége: Isten története választott népével nem elűzetéssel és pusztulással ér véget. 

tovább

2017. augusztus 13. vasárnap

Kicsoda Jézus Krisztus? – Örökös

Utoljára pedig fiát küldte el hozzájuk, mert úgy gondolta: A fiamat meg fogják becsülni. De amikor a munkások meglátták a fiát, így szóltak maguk között: Ez az örökös: gyertek, öljük meg, és azután mienk lesz az öröksége. (Mt 21,37-38)

 

tovább

Ratkó József: Jelek

Fába róva, vagy földbe ütve
mindenütt hagytunk egy jelet
arról, hogy arra jártunk, bajba,
háborúba vert emberek.

S nem azért, hogy rettegjenek.

tovább