A hűséges sáfár

2017. Febr 20., szerző: Adminisztrátor

Kisgyőrben, a dél-bükkaljai településen van egy emlékoszlop, amit a huszonkilenc évig ott szolgáló Mészáros István emlékére állítottak. Az emlékoszlop ötletét az a történet ihlette, amelyet a Kisgyőrbe hazalátogató püspök többször elmesélt az ottaniaknak. A tíz éve elhunyt Mészáros Istvánra emlékezünk pályatársai gondolataival. Forrás: reformatus.hu.

„A történet még az '50-es '60-as évekhez nyúlik vissza, amikor Kisgyőrben még nem volt közvilágítás. Az esti istentiszteletre hívogató harangszó alatt a tiszteletes úr kiállt a parókia tornácára, onnan figyelte a falut. Milyen jó érzés volt számára, amikor meglátta a sötétben felvillanó fényeket. Ezek a lámpások, fények jelezték, hogy a falu lakói a templomba igyekeznek. Különösen nagy dolog volt ez abban az időben" – olvasható a település honlapján. Ezt a meghatározó eseményt ábrázolja a kisgyőri oszlop. Teteje egy templomtorony, amely toronyba kapaszkodnak a fák. Ezek a fák az életet jelentik, mert valahova tartoznunk kell. Az oszlop alján minden irányból lámpásokat, fényeket hozó emberek láthatóak.

Gazdag életút

Mészáros István és Gergely Erzsébet gyermekeként a Zemplén megyei Pácinban született 1929. április 3-án. Szülei földművelő, gazdálkodó emberek voltak. Elemi iskoláit Pácinban végezte, középiskolai tanulmányait a Sárospataki Református Gimnáziumban folytatta. 1947-ben érettségizett. Korán elhívást kapott a lelkészi szolgálatra.

A sárospataki teológiára iratkozott be, de annak megszűnése miatt a debreceni teológián fejezte be tanulmányait. Az első lelkészképesítő vizsgát 1952-ben, a másodikat 1953-ban tette le, mindkettőt jeles eredménnyel. Segédlelkészként Nagyrozvágyon, Mádon, Újfehértón, Debrecenben a Mester utcai gyülekezetben, Abaújvár-Pányokon és Hejőcsabán szolgált. 1956 szeptemberében választották meg kisgyőri lelkipásztornak, ahol megszakítás nélkül huszonkilenc évig szolgált. 1984 júliusától nyugdíjba vonulásáig a miskolc-avasi gyülekezet lelkipásztora volt.

Rendszeres teológiából 1978-ban „summa cum laude" minősítéssel szerzett doktori fokozatot a debreceni teológián. 1982/83-ban a Princeton-i Teológia ösztöndíjasa. 1978-ban a tiszáninneni egyházkerület főjegyzőjévé, majd 1990-ben püspökévé választották, e tisztséget 2002-ig töltötte be. A Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának alelnöke, a Magyar Reformátusok Világszövetségének elnökségi tagja volt. A Sárospataki Református Teológiai Akadémián 1991 és 2003 között a rendszeres teológiai tanszék tanszékvezető tanára volt. A teológia Miskolcra kihelyezett levelező katechetaképző tanfolyamán egyháztörténelmet tanított.

77 évesen 2007. február 14-én hunyt el. Felesége, Bernáth Klára szolgatársa volt a lelkipásztori hivatásban is, gyermekeik – Klára, Zsuzsanna és István – is lelkipásztorok lettek.

Hűséggel szolgált

1999-ben a pataki teológia tanulmánykötetet adott ki Mészáros István hetvenedik születésnapjára Deus Providebit (Isten gondoskodik) címmel. Ebben Bölcskei Gusztáv, az akkori tiszántúli püspök ezt írta:

„Mészáros István elnyerte Istentől azt a kegyelmi ajándékot, hogy egyszerre tud nyílt, barátságos, s ugyanakkor mértéktartó és visszafogott lenni. Közvetlensége és egyszerűsége soha nem tolakodó, nem erőlteti rá magát, véleményét, akaratát másokra. Visszafogottsága nem hűvös tartózkodás, nem elutasítás, hanem inkább az a bibliai és élettapasztalat, hogy a végső, abszolút igazság és megoldás nem áll a hatalmunkban, nem mi rendelkezünk vele. Pál apostol így határozza meg egyszer s mindenkorra szóló érvénnyel a keresztyén ember életének titkát, meghatározó jellegét: »Úgy tekintsen minket minden ember, mint Krisztus szolgáit és Isten titkainak sáfárait. Márpedig a sáfároktól elsősorban azt követelik meg, hogy mindegyikük hűségesnek bizonyuljon.« (1Kor 4,1-2)"

Az egykori püspöktárs Mészáros István életútját ennek az igének valóságos és igaz példájaként összegzi, szerinte Mészáros István ezzel a hűséggel válaszolt Isten elhívó akaratára ifjúkorában. Így szentelődtek meg élete során emberi kapcsolatai, szüleihez és szülőfalujához, Pácinhoz való kötődése, a történelem viharaiban adatott két alma mater, Sárospatak és Debrecen szeretete, a gyülekezeti lelkipásztorság kisgyőri és miskolci évtizedei, a teológiai tudományban való – soha nem öncélú – elmélyülés, majd az egyházkormányzati teendők vállalása és hordozása.

Bölcskei a jubileumi könyvben kiemeli, hogy a kegyesség és a tudomány nem vált el egymástól Mészáros István életében, hiszen megszívlelendő az az igyekezet, amellyel a gyülekezeti szolgálat – legyen az konfirmációi óra vagy jegyesoktatás – mindig előbbre valók voltak számára, mint bármely reprezentációs vagy adminisztratív alkalom. „A püspöki tisztet olyan időben vállalta, amikor hirtelen felgyorsult az egyházkerület számára is az idő. Ugrásszerűen megnövekedett lehetőségek, s szinte ijesztően tornyosuló feladatok egyaránt megjelentek. A missziói felelősség és a józan látás összekapcsolása lehetett talán a legnagyobb feladat, aminek meg kellett felelnie" – írta az volt tiszántúli püspök egykori tiszáninneni püspökről.

Találkozási pontok 

Mészáros István püspök és Szabó Dániel főgondnok elnöktársak voltak a tiszáninneni egyházkerület élén a rendszerváltástól két cikluson át.

E közös időszakról Dani bácsi így vallott: „A nagy változások és új munkaköri megbízatásaink után számtalan alkalommal csodálkozhatunk rá együtt Dr. Mészáros István püspök úrral, Isten munkatársi kapcsolatokat formáló, ajándékozó kegyelmére. Ha nem lenne háttere az együttmunkálkodásnak, a feladat és az elkötelezettség akkor is ugyanaz lenne, ahogyan vannak, akiket a kölcsönös megválasztottságban kell különböző fórumokon – látszólag háttér nélkül – elfogadnunk és szeretnünk, vagy csöndben elszenvednünk. Mi ezt meghaladóan valami egészen mást, többet is kaptunk: olyan közös találkozási pontokat, alapokat, melyek akkor is meghatározóak maradnak, amikor fáradtság, túlterhelés, s a nagyobb közösség konfliktusai, feszültségei érinthetnék, sőt árnyékolhatnák a mi testvéri kapcsolatunkat is."

A közös munkát megelőző találkozási pontokról, ezen belül az első – a debreceni teológián történt találkozásról – így írt Szabó Dani bácsi: „Itt láttam Mészáros Istvánt először, aki már végzős diákként inkább segédlelkész úr volt a mi szemünkben, és puszta megjelenésével akkor is tekintélyt sugárzott, ha ennek tudatosan semmi jelét nem akarta adni. Ha az idősebb diákok családi kapcsolatokon keresztül egy-egy beszélgetésbe, asztaltársaságba be is vontak, azért az ő magasságáig nem értem fel, ő már egy másik világ volt, tudománnyal és felelősséggel is megrakottan és megterhelten... Bár Debrecen testvéri szeretettel is fogadta a pataki elüldözött világot, s a barátságok gyorsan formálódtak, többeknek büntetést is el kellett szenvedni az exodus miatt, s ez a tiszáninnenieket sajátos kötelékben tartotta..."

A Rákosi-rendszer idején, 1951-ben felsőbb utasításra bezárták a sárospataki református teológiát. A teológusok azonban nem sokkal később vonatra, majd csónakba ülve titokban visszaszöktek Debrecenből Patakra. A sárospataki „exodusról" dokumentumfilm is készült. A 2014-ben forgatott Exodus '51 című film a sárospataki teológia 1951-es visszafoglalását dolgozza fel. A történet a felszámolás ellen tiltakozó diákok emlékeiből, valamint korabeli dokumentumokból építkezik.

Tudós lelkipásztor

Szabó Dániel – a későbbi szolgatárs – „a csendes kapcsolódás elevenebbé válása" kapcsán azt az időszakot idézi fel, amikor Mészáros István Berényi József lelkipásztor mellett kapott segédlelkészi beosztást Debrecenben. A Mester utcai templom és gyülekezet a teológus és egyetemista diáksereg nagy gyűjtő- és találkozási helye volt, ahogy számos egyetemi tanár is rendszeresen részt vett a vasárnapi alkalmakon. „Itt mi már a korosztályát meghaladóan érett, biblikus igehirdetőt ismerhettük meg az ifjú segédlelkészben..."

Szabó Dánielnek a már kisgyőri lelkipásztori szolgálatot teljesítő Mészáros Istvánnal egyre inkább megmaradt, sőt erősödött e testvéri kapcsolata, s külföldi skót barátait, rendszeresen elvitte Kisgyőrbe látogatóba. „... mindig nagy kiváltságot jelentett barátaimnak, barátainknak, s nekem is, hogy látogatást tehettünk ebben a kedves gyülekezetben, s ezek az alkalmak már mindenkor egy Istentől sajátosan elhívott, felkészített és vezetett élettel való konzultációvá váltak, melyben a teológiai felkészültség és az egyházért felelősséget vállaló személyiség már készen volt a többre bízatásra, csak ennek még senki nem is gondolt a külső lehetőségeire."

„Közben a petróleumlámpánál Kisgyőrben a doktori disszertáció is megszületett, s akadályoztatások ellenére Isten révbe juttatta a tudományos fáradozást is, miközben minden gyermek járt vallásórára, és a szőlő is meg volt művelve, sőt új parókia is épült."

A későbbi főgondok – a miskolci időszak előtt – már rendszeresen járt ki fiatalokkal is Kisgyőrbe, akikre Mészáros Istvánnak mindig jutott ideje és ahol a nagytiszteletű asszony és a család vendégszeretetét is élvezhették. „Érthető, hogy az avasi parókián is összegyűltek ezek a fiatalok, és éveken át magam is rendszeres látogatója, kicsit munkása is lettem ezeknek az alkalmaknak. Hány kedves teológus diák vagy laikus egyházi munkás indult el innen? Nem is olyan könnyű számba venni" – írta a volt tiszáninneni főgondnok elnöktársáról.

Miskolci évek

Ábrám Tibor jelenlegi tiszáninneni főgondnok három minőségében – mint avasi gyülekezeti tag, mint vele együtt munkálkodó presbiter és mint az újrainduló Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon igazgatója is – ismerhette Mészáros István lelkipásztort, püspököt:

„Kisgyőrből, egy erős, tradicionális falusi gyülekezetből került a Miskolc-Avasi, nagyvárosi, akkor kissé szétszóratott gyülekezetbe. Az igehirdetői, tanítói, pásztori szolgálatát komolyan vette, hűséggel végezte Miskolcon is. Sokan szerették komoly, egyszerű, érthető, de biblikus és evangéliumi igehirdetői szolgálatát. Szeretettel közeledett a gyülekezet tagjaihoz, a békességet szerette és munkálta a gyülekezet közösségében. A presbitereket megbecsülte és tisztelte, jóllehet nem terhelt túl sok feladatot és döntést a presbitérium vállára. Püspökké választása után is a gyülekezeti szolgálatot tartotta elsődlegesnek. Megfontoltságra, az anyagi természetű ügyekben takarékosságra és kockázatkerülésére törekedett. Kiegyensúlyozó, megfontolt személyisége biztonságot jelentett az 1990-es évek változó világában."

Összeállította: Telepóczki Márta

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.
rss

Napi lelki táplálék

Odaállt Pál mellé az Úr, és ezt mondta: „Bízzál, mert ahogyan bizonyságot tettél az én ügyem mellett Jeruzsálemben, úgy kell Rómában is bizonyságot tenned!” ApCsel 23,11

ApCsel 23,1–11

Megrázó, hogy mennyire szeret Isten: a zsidóknak – noha korábban meg akarták ölni az Úr szolgáját – és a nép vezetőinek még egy esélyt ad, hogy meghallják az evangéliumot. 

tovább

(21) „…Isten keze vert meg engem!” (Jób 19,21–29)

Aki hiszi, hogy ŐT ISTEN NYOMORÍTOTTA MEG, vagyis az Úr hálójában van, annak elvehetetlen bizonyossága van.[1] 

tovább

LUKÁCS 7, 24-30 - Példaértékű hit: Megalkuvás nélkül

Keresztelő János élete és üzenete hiteles, Jézus is elismeri őt. János kiemelkedik kora vallási személyiségei közül, mert a szerint él, amit prédikál. 

tovább

2017. június 28. szerda

Arra kérlek mindenekelőtt, hogy tartsatok könyörgéseket, imádságokat, esedezéseket és hálaadásokat minden emberért…(1Tim 2:1)

tovább

Muraközy Gyula: Az erő

- Ugye, édesapám, amikor a sziklát

véres zivatarban villámok hasítják,

viharok rárontnak, habok ráomolnak,

s magas szikla volt ma, s kőszirt marad holnap;

ha a századok nem tudták porrá tenni,

sziklánál erősebb nincsen is tán semmi?

 

- Nem, fiam. Ott nem lelsz sem érzést, sem eszmét,

csak makacs a szikla. Az erő nem ez még.

 

tovább