Újraformált életek: újévi fogadás az egyházkerületben

2017. Jan 09., szerző: Adminisztrátor

Templomépítés, energetikai korszerűsítés, pályázatok megvalósítása – csak néhány a Tiszáninneni Református Egyházkerület 2017-es tervei közül, melyeket a miskolci székház dísztermében rendezett, január 7-ei újévi fogadáson osztottak meg a résztvevőkkel. Az egyházkerület elnöksége egyben köszönetet mondott a jelenlévő egyházi és világi vezetőknek, lelkipásztoroknak, intézményeknek és szervezeteknek a tavalyi, sikeres együttműködésért.

A 89. zsoltár első versével kezdődött az egyházkerület újévi fogadása, a közös éneklést Csomós József megnyitó gondolatai követték.

A tiszáninneni református püspök először egy személyes történeten, majd egy bibliai igeszakaszon keresztül rávilágított: sorsdöntő, hogy a vasárnapra a hét utolsó, vagy első napjaként tekintünk. – A vasárnap az a hetedik nap, ami azért adatott, hogy kipihenjem saját kudarcaim, tévedéseim fáradtságát, vagy pedig a hét első napja, hogy erőt gyűjtsek ahhoz, hogy az örökkévaló Isten munkatársa és eszköze legyek?

Az egyházkerület elöljárója azt mondta, soha nem látott feladatok várnak rájuk ebben az évben: megépül az egerszalóki és az avas-déli református templom, 105 település parókiája esik át energetikai korszerűsítésén, de egyéb nyertes pályázatok megvalósítása is szerepel a tervek között.

 

"Ennek az esztendőnek minden napját az fogja meghatározni, hogy hogy vagyunk programozva. Kívánom, hogy legyen mindegyikőtöknek minden vasárnap a hét első napja, amikor erőt gyűjtötök arra, hogy annak a győztes Úrnak, aki nem mondott le a világ újjáteremtéséről, áldott eszközei legyetek!"

A pohárköszöntőt a szokásoknak megfelelően Ábrám Tibor tartotta, melynek középpontjában a hálaadás és a reformáció 500. jubileumi éve állt. Azt mondta, 2017-nek - csakúgy, mint az azt követő éveknek - a reformációról kell szólnia. "Nem Lutherről vagy Kálvinról, hanem arról, amiben mindannyian egyek vagyunk: hisszük és valljuk hogy Istennek terve van egyéni, közösségi életünkkel, nemzeti létünkkel és a teremtett világgal."

Ábrám Tibor szerint a reformáció azt jelenti, hogy "ott a vágy a szívemben, hogy megismerjem és megértsem Isten tervét, és engedjem, hogy a Szentlélek nap mint nap újraformálja az életemet Isten jó terve szerint, akár egyéni, akár közösségi, akár nemzeti életünkről van szó".

 

Kojsza Péter

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.

Kapcsolódó Galériák

Újraformált életek: újévi fogadás az egyházkerületben

rss

Napi lelki táplálék

Fölemelt engem a lélek az ég és a föld közé, és elvitt Jeruzsálembe isteni látomásban. Ez 8,3/b

Ez 8

„...háttal az Úr templomának...” (16). Ez a régi történet minket a mai eseményekre figyelmeztet. 

tovább

(12) „…elfogták Jézust és megkötözték.” (János 18,12–23)[1]

MEGKÖTÖZTÉK. – 1. A zsidók és a rómaiak abban egyek voltak, hogy megkötözzék Jézust (12–14). – 2. Ám itt valójában nem Jézus „a megkötözött”, hanem a zsidók és a rómaiak. 

tovább

PÉLDABESZÉDEK 3,5-8 - Tudás

Mindazok az új kutatások, felismerések és ismeretek, amiket manapság a média ránk zúdít, megszédítenek minket. Ha valamiben nem vagyok biztos – akkor megkérdezem a gyerekeimet. 

tovább

2017. október 24. kedd

 A közöttetek levő presbitereket tehát kérem én, a presbitertárs és Krisztus szenvedésének tanúja, valamint eljövendő dicsőségének is részese: legeltessétek az Isten közöttetek levő nyáját; ne kényszerből, hanem önként, ne nyerészkedésből, hanem készségesen; ne is úgy, mint akik uralkodnak a rájuk bízottakon, hanem mint akik példaképei a nyájnak. És amikor megjelenik a főpásztor, elnyeritek a dicsőség hervadhatatlan koszorúját. (1Péter 5:1-4)

tovább

Wass Albert: Halál

Én úgy képzelem el, 
hogy a halál egy óriási nász, 
legszentebb, legemberibb ölelés. 
Nem fájdalom: fájdalom-felejtő. 
Nem rém: rémeket elűző. 

tovább