A magyar nép kincse

2015. Sep 28., szerző: Adminisztrátor

A Bibliát magyar nyelvre lefordító Károlyi Gáspárra emlékeztek szeptember 26-án, ünnepi istentiszteleten az abaúji Vizsoly református templomában: a bibliatudós 425 évvel ezelőtt fejezte be a Szentírás magyar nyelvre fordítását. Az emlékünnepen a Károlyi Gáspár Program második szakaszának lezárásaként megnyitották a Mantskovit Bálint Nyomdatörténeti Múzeumot, ahol a látogatók korabeli eszközökkel idézhetik fel a biblianyomtatás körülményeit.

Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke igehirdetésében azt mondta, hogy hamis bálványok ma is kísértenek bennünket. A Vizsolyi Biblia azért született meg, hogy "legyen a mi népünk körében igaz Isten-ismeret, hogy le ne alacsonyodjunk, hanem felemeltessünk, mert csak ez védhet meg azoktól a félelmetes erőktől, amelyek ma is körülöttünk vannak és betolakszanak a szívünkbe". Az igehirdető kifejtette: Károlyi Gáspárral együtt az a dolgunk, hogy „nagy gondolatokat odategyünk az Isten oltárára és alkossunk az Ő dicsőségére”. Végül felidézte, hogy a vizsolyi református templomból egykor ellopták a Bibliát, de az isteni gondviselésnek és az őrállóknak köszönhetően visszakerült méltó helyére.

Kovács Zsolt Levente, a vizsolyi református egyházközség lelkipásztora Balog Zoltán levelét tolmácsolta. Az emberi erőforrások minisztere azt írta: a reformáció nem egyéb, mint a Bibliában foglalt isteni igének, a kijelentésnek újra és újra való megélése.

 "A Szentírásból Jézus Krisztus lép elénk és szól hozzánk, ennél biztosabb fundamentum nincs sehol a világegyetemben. Különösen fontos ez itt Vizsolyban, ahol minden magyarok kincsét őrzik nagy odaadással, a mára már hungarikummá lett, első magyar nyelvű Bibliát. Ez a könyv a legrégibb fennmaradt, teljes szövegű, magyar nyelvre fordított Szentírás, melynek öröksége messze túlmutat a magyar reformáció történetén" – írta a miniszter. Balog Zoltán levelében hangsúlyozta: a bibliafordító munkássága a magyar nyelv és irodalmi stílus fejlődésének mérföldköve és magyarságtudatunk meghatározó eleme.

Károlyi Gáspár a Biblia magyar nyelve fordítását 1586-ban kezdte meg Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem és Dobó István erdélyi vajda támogatásával, több református lelkésztársa segítségével. A nyomtatás 1589. február 18-án indult és 1590. július 20-án fejeződött be, ez alatt az időszak alatt 700-800 példány készült, melyekből mára 54 példány maradt fenn, ebből 24 Magyarországon.

"A Vizsolyi Biblia nem csak azért kuriózum, mert az első, teljes magyar nyelvű Biblia, hanem mert ezt a teljesítményt abban az időben rajtunk kívül Európában senki nem tudta produkálni" – mondta Csomós József tiszáninneni református püspök a másfél éve indult, kiemelt kormányzati támogatással 450 millió forintból megvalósuló Károlyi Gáspár Program bemutatásakor. A három szakaszból álló, idén novemberben záruló program keretében felújították a gönci római katolikus templomot, az épületben végzett régészeti feltárásnak köszönhetően bebizonyosodott, hogy a bibliafordító sírhelye nem a templom szentélyében található.

A program keretében korszerűsítik a gönci református templomot és a szomszédságában található bibliamúzeumot, és most kívül-belül megújulhatott a vizsolyi református templom is, a mellette visszakapott egyházi épületben pedig rendhagyó nyomdatörténeti kiállítást nyitottak, amellyel a lengyel származású nyomdásznak, Mantskovit Bálintnak állítanak emléket a településen és az egész országban.

Az ünnepségen a nyomdász biblianyomdájáról V. Ecsedy Judit, az Országos Széchenyi Könyvtár tudományos kutatója, a vizsolyi református műemléktemplom restaurációjáról Seres László főrestaurátor, a Biblia 425. évfordulója alkalmából szervezett vándorkiállításról Millisits Máté művelődéstörténész tartott előadást, és számos köszöntő is elhangzott, köztük Török Dezső, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés elnöke, Bihi Miklós Vizsoly polgármestere, Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő és a nagykárolyi testvérgyülekezet köszöntője.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a jubileumi emlékév alkalmából rendhagyó emlékérmét bocsátott ki a szombati ünnepségen. Az érme egyik oldalán a Vizsolyi Biblia, a másikon pedig a vizsolyi református templom látható, az új emlékérme 986 ezrelék finomságú aranyból készült, súlya 3,491 gramm, átmérője pedig 20 mm. A tiszteletpéldányt a MNB stratégiai igazgatója adta át a vizsolyi református egyházközségnek.

Kojsza Péter

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.

Kapcsolódó Galériák

A magyar nép kincse

rss

Napi lelki táplálék

Viseljetek gondot tehát magatokra és az egész nyájra, amelynek őrizőivé tett titeket a Szentlélek… ApCsel 20,28

1Sám 31

„…hogy megvigyék az örömhírt…” (9). A filiszteusok megszabadultak veszedelmes ellenségüktől, Saultól. Örömük érthető, de közben Isten népének az élete romba dőlt. 

tovább

(32) „…kegyelme Igéjének ajánllak titeket…” (Apostolok cselekedetei 20,17–38)

A búcsúzás egy összetett, emberi érzés, tele nosztalgikus gyarlósággal, rámutatva halandó életünk nyomorúságára. De ne becsüljük le azt, ami annyira emberi. Amikor e földi létben VÉGSŐ BÚCSÚT veszünk; az mindig megrendítő (25). 

tovább

EZSDRÁS 8,31-36 - Végre célba érve

Utazni izgalmas! Amikor korábban családi nyaralásra indultunk, előtte mindenki nagyon izgatott volt. Előfordult, hogy az egyik gyereknek fájt a hasa, a másiknak a feje egy nagy utazás előtt. 

tovább

2017. szeptember 20. szerda

A testvéri szeretetről pedig nem szükséges írnom nektek, hiszen titeket Isten tanított az egymás iránti szeretetre, és mert gyakoroljátok is ezt minden testvér iránt egész Macedóniában. De kérünk titeket, testvéreim, hogy egyre inkább gyarapodjatok ebben… (1Thess 4:9-10)

 

 

tovább

ifj. Bartha Sándor: Elfáradtunk?

Még távol a csúcs.
Még nagyon messze.
Ködfoszlányok és felhők fedte,
messzi csúcs.
Ólomléptekkel, kőnehéz szívekkel
araszolunk felé,
s míg magunknak bíztatón suttogunk:
menni, menni kell!

tovább