Együtt az úton

2015. Jan 19., szerző: Adminisztrátor

A magyarországi református egyházkerületek közül elsőként Tiszáninnenen tartottak ünnepi alakuló közgyűlést az új zsinati ciklus kezdetén a Miskolc-Tetemvári Református Egyházközség templomában, január 17-én. A harmadik püspöki ciklusát kezdő Csomós József a következő hat év célkitűzéseiről beszélt, új egyházkerületi tisztségviselőket választottak, és beiktatták az elnökség tagjai közül az egyházi tisztújításon megválasztott Pásztor Dániel lelkészi főjegyzőt.

A közgyűlés igei gondolatokkal kezdődött: az ötezer ember megvendégelésének történetét (Jn 6,1-15.) Szűcs Endre lelkipásztor tolmácsolta a megjelenteknek. Az egyházkerületi tisztújítás eredményeit – melyeket a közgyűlés tagjai megerősítettek – a Választási Bizottság elnöke, Barna Sándor ismertette. Az egyházkerület élére 171 szavazattal ismét megválasztották Csomós József püspököt, gönci lelkipásztort. A lelkészi főjegyző 105 szavazattal Pásztor Dániel, az egyházkerületi főgondnok 221 szavazattal Ábrám Tibor gimnáziumigazgató, a világi főjegyző 213 szavazattal Molnár Pál lett.

Rendelt idő

Ábrám Tibor főgondnoki megnyitójában a közösen végzett, céltudatos és hűséges szolgálatra buzdított. Mint mondta: az előttünk álló hat évet kétféleképpen, „az utolsó idő” szellemében vagy a „rendelt és alkalmas idő tudatával” szemlélhetjük. „Használjuk a szolgálatra alkalmas időt, Isten akaratát pedig értéssel és egyetértéssel fogadjuk el!”

Arról is beszélt, hogy „az egyházkerületi tisztséggel Isten kitágítja a tér fogalmát és megnöveli földrajzi felelősségünk határait”. Hangsúlyozta: „mindenkinek egy kicsit tiszántúlivá, dunamellékivé, dunántúlivá, felvidékivé, kárpátaljaivá, erdélyivé és délvidékivé kell válnia felelősséget hordozva a Kárpát-medencei magyar reformátusságért”. Végül pedig azt kérte a jelenlévőktől, hogy újítsák meg elkötelezettségüket Jézus Krisztus iránt és szítsák fel a szeretet lángját közösségeikben.

Múltunkkal a jövőbe

Az egyházi választásokról szólt elsőként programbeszédében Csomós József. A harmadik ciklusát kezdő püspök megköszönte a bizalmat a gyülekezeteknek és presbitériumoknak, amelyek véleménye szerint egy megkezdett munka folytatására voksoltak igennel. Kifejtette: huszonnégy éves egyházkormányzati és tizenkét éves püspöki szolgálata során az elődök munkáját folytatta tovább, hiszen „múltunkkal megyünk a jövőbe, együtt az úton”.

Élni a lehetőségekkel

A püspök kitért az elmúlt tizenkét év építkezéseire, pályázati eredményeire, az oktatási és diakóniai intézményrendszer bővülésére, az egyházkerületi kommunikációs eszközök fejlődésére és a mindennapi, eredményes munkát biztosító infrastruktúra kialakítására; azt mondta, hogy a következő hat évben a már meglévő lehetőségekkel szeretnének élni.

Reguláris hadsereg

Csomós József beszédében aláhúzta: a jövő kulcskérdése a lelkésztársadalom testi- és lelki állapota. „Az egyház jövőjéért folytatott küzdelemben a lelkipásztorok nem önkéntesek, hanem reguláris, tervszerűen kiképzett hadsereg, akik családjuk egzisztenciáját tették a győzelemre. Ahogy a lelkészcsaládok ingyenes egészségügyi szűrésében és szabadságának anyagi támogatásában példát mutatunk a többi egyházkerületnek, folytassuk azzal, hogy minden lelkész esetében megteremtjük a lelkészcsaládok kiszámítható anyagi biztonságát. Ebben segíthet a Lelkészi Nyugdíjintézettel kapcsolatos elképzelésem, amit a Zsinat Jogi Bizottságának ülésén már vázlatosan ismertettem.”

Örömet sugározni

Az egyházvezető szerint a jövő azon a szemléletváltáson múlik, hogy merünk-e egyházunkról úgy gondolkodni, tervezni és döntéseket hozni, hogy az ne mennyiségi, hanem minőségi kérdés legyen. „Állítsuk vissza nevünket a mindennapi életben az evangélium szerint reformált keresztyén egyházra. Az alulról építkező egyház minden szintjén süssön át, hogy jó hírt akarunk átadni. A református név jelentse ezt a mindennapokban: örömet sugárzó!”

Tisztségviselők választása

A közgyűlésen új egyházkerületi tisztségviselőket választottak: az iskolai igazgatótanácsok elnökének és a zsinat tanintézeti képviselőjének Szűcs Endre dédestapolcsányi lelkészt, püspöki titkárnak Rácsok András arnóti lelkipásztort. Szavaztak az egyházkerületi jegyzők, jogtanácsosok, gyűjteményi igazgató, egyházkerületi pénztáros, számvevő, iskolaügyi tanácsos személyéről, a bíróság tagjairól, valamint a különböző bizottságok elnökeiről és előadóiról. Az újonnan megválasztott tisztségviselők ünnepélyes esküt tettek szolgálatukra.

Köszöntések

A Tiszántúli Református Egyházkerület elnöksége nevében Bölcskei Gusztáv püspök, a Dunántúli Református Egyházkerület képviseletében Steinbach József püspök, Dunamellékről Tőkéczki László főgondnok, a testvéregyházak részéről pedig Sándor Frigyes tiszteletbeli evangélikus esperes köszöntötték az egyházkerület elnökségét és megválasztott tisztségviselőit áldást kérve szolgálatukra.

Kojsza Péter

 

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.

Kapcsolódó Galériák

Együtt az úton

rss

Napi lelki táplálék

Mégis, amikor Galileába érkezett, befogadták őt azok a galileaiak, akik látták mindazt, amit Jeruzsálemben tett az ünnepen, mivel ők is ott voltak. Jn 4,45

Jel 22,8–21

Van-e annál nagyobb vigasztalás, mint ami ebben a néhány versben elhangzik? A lepra világnapján eszembe jut, hogy megszámlálhatatlanul sok, hitre jutott, korábbi leprabeteg bizonyossága is ez. 

tovább

(6) „Jaj, Úrnak kardja…húzódj vissza hüvelyedbe…” (Jeremiás 47)

– 1. A próféta Egyiptom után a filiszetusok ellen prófétál, akik mindig fenyegették Isten népét. Babilon azonban most őket is letarolta, elfoglalva a filiszteus nagyvárosokat. A próféta a babiloni hódítást áradáshoz hasonlítja, idők végezetét láttató paták csattognak, rettenetes harci zaj kíséretében (1–4).

tovább

Lukács 6,43–45 - Szó szerint

„Ami szívemen, az a számon.” Ez az igazság a mai napig is szó szerint értendő. Kevesen tudják, hogy ez már a Bibliában is meg van írva. 

tovább

2018. január 26. péntek

Ti barátaim vagytok, ha azt teszitek, amit én parancsolok nektek. (Jn 15:14)

 

tovább

F. Thompson (Ford.: Kosztolányi Dezső): Egy hópehelyhez

Ki volt, aki kigondolt? –
nem fér soha fejembe,
ó, könnyű hópehely, te!
Te tiszta, és te gyenge,
s kemény, akár a penge.
Ki vájt ki és ki dombolt
csodafémből, te lenge
és drága, szép pehelyke?
Ki kalapált a mennybe’
ezüstködből, te, kincsem?

tovább