Hálaadó istentisztelet Sárospatakon

2010. Nov 01., szerző: Adminisztrátor

Hálaadó istentisztelet keretében ünnepelte október 30-án, szombaton a sárospataki református gimnázium egyházi fenntartásának huszadik évfordulóját. Kettős jubileumról van szó, hiszen az intézmény fennállását tekintve idén 480 éves, melynek rendezvénysorozatát az ünnepi alkalom keretein belül nyitotta meg a gimnázium igazgatója.

Az alkalmon Csomós József, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke hirdette Isten igéjét Pál apostol kolossébeliekhez írt levelének harmadik részében található versei alapján. Szolgálatában elsősorban a reformáció fogalmáról és annak életünkben betöltött szerepéről beszélt majd arról szólt, hogy az elmúlt húsz év tekintetében ma is ott van a reformáció által megfogalmazódott feladat: „A reformáció nem más, mint az Istenhez igazított életmód, ami ugyanazt jelenti 1517-ben, mint 2010-ben ... A reformáció 1517-ben arról szólt, hogy a történelmi szükségszerűség vagy emberi gyarlóság okán az egyház iránytűje mellé odakerült kisebb vagy nagyobb mágneseket el kellett távolítani, hogy az irány újra jó legyen. Erről szól ma is, mert a húsz év hálaadásában ma is ott van ez a feladat." Hangsúlyozta, hogy az Istenhez igazított élet irányultságot jelent, vagyis hogy az ember tudja, merre tart: „Napjainkban úgy érzem, háborgó tengeren hajózunk. Azt kívánom, hogy a navigátorok tudják, hogy nem hamis csillagok felé megyünk, nem elkápráztató tűzijátékok pillanatnyi felsziporkázó csillagai adják számunkra az irányt, hanem valóban a nagy, az egyetemes Úristen sarkcsillaga." - idézte Jókai Anna magyar író- és költőnő korábbi szavait.

Csomós József a továbbiakban a keresztyén család értékrendjéről és annak társadalomban betöltött szerepéről beszélt. Elmondta, hogy a keresztyén család „legkisebb sejtje a társadalomnak", valamint hangsúlyozta a lelkészekkel és a pedagógusokkal történő együttműködés fontosságát. Záró gondolataiban nemzetünk és egyházunk jövőjéről szólt, kiemelte a reformáció tudatának és jelenlétének életünkben való fontosságát, valamint újra felhívta a figyelmet az Istenhez igazított életmód elsődleges szerepére: „Amit tesztek, jó lélekkel végezzétek úgy, mint az Úrnak és nem úgy, mint az embereknek."

A Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma, Általános Iskolája és Diákotthona a húsz éves egyházi fenntartás mellett idén ünnepli fennállásának 480. évfordulóját is. A hálaadó év rendezvénysorozatát az ünnepi alkalom keretein belül nyitotta meg Szatmáriné Tóth Pál Ildikó, az intézmény igazgatója. A jubileumi év keretében több fordulós versenyekre hívogatják a református általános és középiskolák diákjait, melyekről bővebb információ novembertől a www.reformatus-sp.sulinet.hu internetes oldalon érhető el.

Kojsza Péter

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.

Kapcsolódó Galériák

Hálaadó istentisztelet Sárospatakon

rss

Napi lelki táplálék

Viseljetek gondot tehát magatokra és az egész nyájra, amelynek őrizőivé tett titeket a Szentlélek… ApCsel 20,28

1Sám 31

„…hogy megvigyék az örömhírt…” (9). A filiszteusok megszabadultak veszedelmes ellenségüktől, Saultól. Örömük érthető, de közben Isten népének az élete romba dőlt. 

tovább

(32) „…kegyelme Igéjének ajánllak titeket…” (Apostolok cselekedetei 20,17–38)

A búcsúzás egy összetett, emberi érzés, tele nosztalgikus gyarlósággal, rámutatva halandó életünk nyomorúságára. De ne becsüljük le azt, ami annyira emberi. Amikor e földi létben VÉGSŐ BÚCSÚT veszünk; az mindig megrendítő (25). 

tovább

EZSDRÁS 8,31-36 - Végre célba érve

Utazni izgalmas! Amikor korábban családi nyaralásra indultunk, előtte mindenki nagyon izgatott volt. Előfordult, hogy az egyik gyereknek fájt a hasa, a másiknak a feje egy nagy utazás előtt. 

tovább

2017. szeptember 20. szerda

A testvéri szeretetről pedig nem szükséges írnom nektek, hiszen titeket Isten tanított az egymás iránti szeretetre, és mert gyakoroljátok is ezt minden testvér iránt egész Macedóniában. De kérünk titeket, testvéreim, hogy egyre inkább gyarapodjatok ebben… (1Thess 4:9-10)

 

 

tovább

ifj. Bartha Sándor: Elfáradtunk?

Még távol a csúcs.
Még nagyon messze.
Ködfoszlányok és felhők fedte,
messzi csúcs.
Ólomléptekkel, kőnehéz szívekkel
araszolunk felé,
s míg magunknak bíztatón suttogunk:
menni, menni kell!

tovább