Reformátusok a globális felmelegedésről

2007. Jan 14., szerző: Adminisztrátor

Bölcskei Gusztáv: vitassuk meg a felelősség kérdését! Nem túlzás azt állítani, hogy korunk egyik legfontosabb globális kihívása a klímaváltozás, amely egész bolygónkon érezteti hatását. A jelenségről és a legsürgetőbb feladatokról politikusok, közéleti emberek is gyakran mondanak véleményt. Hírszolgálatunk dr. Bölcskei Gusztávot, a zsinat lelkészi elnökét kérdezte álláspontjáról. (Forrás: www.reformatus.hu)

- Nem akarunk szembesülni a probléma súlyával, pedig sokak szerint az utolsó órában vagyunk. A magyar reformátusok is ilyen komoran látják a helyzetet?

- Az ember természete szerint alighanem csak olyan problémákkal képes szembesülni, amelyek közvetlenül érintik. Amikor az egyház a teremtésről beszél, Isten és ember áthidalhatatlan különbségéről tesz hitvallást. A teremtésben Isten globális rendet alkotott, egy olyan világot, amelyben minden faj, minden egyed otthonra talál. Ilyennek teremtetett a világ, a természet, és ilyen az "istenarcú" emberi közösség is a Biblia tanítása szerint. Nem a világmindenség, a globális rend mibenlétéről kapunk információt, hanem arról, hogy mi, teremtmények jól élhetünk ebben a világban, hogy az életet ugyan globálisan nem birtokoljuk, mégis a miénk. Ezt az élhetőséget tesszük most éppen tönkre. A Teremtés üzenete szerint, az ember nem azért született, hogy fölülről tekintsen erre a világra. Az ember és a Föld sorsa közös. Ha expanzív, energiaéhes életmódunkkal elpusztítjuk a teremtett világot, együtt pusztulunk vele. Ha pusztulni hagyjuk a teremtés csodáit, a Föld állat- és növényvilágát, Istentől kapott gazdagságunkat tékozoljuk el. Nincs jogunk megtenni ezt: Isten a teremtésben uralkodással bízta meg az embert, nem a pusztítással, mert az, hogy ez a világ ránk bízatott, nem azt jelenti, hogy a miénk lenne.

- Milyen új elemeket tudnak felmutatni az egyházak a globális felmelegedés kutatásában, értelmezésében?

- Hallatnunk kell a hangunkat, hiszen a politika, a magyar közélet jelenleg alkalmatlan arra, hogy egyáltalán tudatosuljon a probléma. Politikusaink a legkisebb áldozatra, kompromisszumra sem képesek a hosszú távok célok megvalósítása érdekében. A kereskedelmi televíziók "közvélemény-kutatásai" szerint sokan örülnek a tavasznak a télben, az emberek többsége nem tud felülemelkedni a rövid távú kényelmi szempontokon, és nem képes felmérni a jelenség veszélyeit. A civil szervezetek, egyesületek, alapítványok és tudományos elemzők hangja egyelőre elvész ebben a zajban, de meggyőződésünk, hogy a jövő őket fogja igazolni.

- Milyen konkrét lépéseket terveznek?

- Három területen tudunk felmutatni határozott válaszokat. Mindenekelőtt a felvilágosításban: egyházunk támogatja, hogy egyházi és társadalomi fórumokon vitassuk meg a globális felelősség kérdését. A kommunikációnak, a médiának óriási felelőssége van abban, hogy az emberekhez eljusson a vészjelzés. Szeretnénk, ha egyházunk - együttműködve a világi szervezetekkel - hatékonyan részt venne ebben a munkában. Igen fontos a regionalitás is. A protestantizmus alapfilozófiája szerint a globális kérdésekre regionális válaszokat kell adni. Nem vízfejű világszervezetek, hanem áldozatos, kreatív és helyben működő közösségek képesek hatékony munkára. Először tisztítsuk és újítsuk meg otthonunk ökonómiáját, utána közvetlen környezetünkben, falvaink, városaink környékén tegyünk rendet! Végezetül megkerülhetetlen a nemzetközi cselekvés kérdése. A széndioxid-kibocsátás mértékét radikálisan csökkenteni kell. A kyotói egyezményt eddig elutasító országok az USA és Ausztrália protestáns gyökerű társadalmak. Egyházunk arra kéri az ottani testvéregyházakat, tegyenek meg mindent, hogy a közvélemény lelkiismeretére hatva kikényszerítsék a változásokat a politika és gazdaság szereplőitől.

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.
rss

Napi lelki táplálék

Az a nap pedig, amelyen Jézus a sarat csinálta, és megnyitotta a szemét, szombat volt. Jn 9,14

Lk 9,37–50

Jézus korában sem volt másként, mint napjainkban, szeretünk ön-magunkról többet gondolni, mint akik vagyunk. 

tovább

(6) „…megérti a példázatot és a hasonlatot…” (Példabeszédek 1,1-19)

Gyökössy Endre „Mai példázatok” című könyve történetekben világítja meg egy-egy bibliai szakasz üzenetét. A történetet írja le a szerző, az igehely megjelölése pedig csak a történet címe mellett szerepel, mégis a történet lesz eszközzé, amely mindenben az Ige üzenetét szolgálja.

tovább

Lukács 19, 11–19 - Megéri hűségesnek lenni?

Egy idős, kisvárosi templomba járó nénike azt mondta egyszer a lelkészének: „Isten nem mindig osztogat királyi módon, de ha hűségesen járunk Vele, akkor is ott leszünk, amikor azt teszi.” 

tovább

2019. február 25. hétfő

Bízott az ÚRban, Izráel Istenében; nem volt hozzá hasonló senki Júda királyai között, sem előtte, sem utána. Ragaszkodott az ÚRhoz, nem tért el tőle, hanem megtartotta parancsolatait, amelyeket az ÚR parancsolt Mózesnek. (2Kir 18:5-6)

 

 

tovább

Reményik Sándor: Ne ítélj

Istenem, add, hogy ne ítéljek –
Mit tudom én, honnan ered,
Micsoda mélységből a vétek,
Az enyém és a másoké,
Az egyesé, a népeké.
Istenem, add, hogy ne ítéljek.

tovább