Beregszász: Interjú egy pataki exmisszussal

2006. May 29., szerző: Adminisztrátor

Manapság egyre több fiatalember dönt úgy, hogy a lelkészi hivatást választja. Ez a hivatás szép, de ugyanakkor felelősségteljes is, hiszen egy teljes egyházközösség hitéletéről kell gondoskodni: az istentiszteletek mellett bibliaórákat, hittanórákat is kell tartani. Egy nagyobb településen, ahol nagy létszámú a gyülekezet, ez a munka megsokszorozódik. A beregszászi református gyülekezet is a nagy gyülekezetek közé tartozik. Egy tiszteletes nem győzi egyedül ellátni a feladatokat, ezért februárban kisegítő lelkész érkezett a városba Magyarországról Maksai Attila személyében egy fél évre... (Forrás: www.reformatus.hu)

- Tiszteletes Úr, mutatkozzon be a Krónika olvasóinak.

- Erdélyben születtem, Szatmárnémetiben, onnan kerültem Magyarországra még a forradalom idején, '89-ben szüleimmel és testvéremmel. '97-ben Sátoraljaújhelyre költöztünk. A gimnáziumot befejezve céljaim között még nem igazán szerepelt a teológia, magyar szakkal akartam megpróbálkozni, ami akkor sajnos nem sikerült. Így egy évet kihagytam, dolgoztam, s ez alatt az év alatt elég sok beszélgetésem volt lelkipásztor barátaimmal. Több táborban, több csendes hétvégén is jelen voltam először csak résztvevőként, később pedig már aktív szervezőként. Akkor fogalmazódott meg bennem, hogy az életem másfelé visz. Úgy döntöttem, megpróbálkozom a teológiával. Amennyiben sikerül a felvételi, ezen az úton folytatom tovább a tanulmányaimat és az életemet is. Jelenleg a Sárospataki Református Teológia ötödéves hallgatója vagyok, de párhuzamosan elkezdtem a börtönlelkész-képzést, valamint a tanítóképzőt is, ahol elsős vagyok.

Mindeközben februárban jött a felkérés, mely szerint Beregszászban szükség lenne egy féléves lelkipásztori segítségre. Rövid megfontolás után igent mondtam, így immár három hónapja itt vagyok.

Nagy a gyülekezet Beregszászban, nagy az ifjúsági csoport is, ezért volt rám szükség. Örülök, hogy engem választottak. Három hónap után azt tapasztalom, hogy itt, Kárpátalján, és különösen Beregszászban nagyon komoly lelki, szellemi munka, komoly egyházi tevékenység folyik. Hála Istennek, sok a szolgálat, bár ez sokszor igen megterhelő. Azért is örülök, hogy itt lehetek, mert nagyon sok tapasztalatot lehet szerezni. Egész pályámra való tekintettel komoly alapot jelentenek - mind a templomi, mind az ifjúsági szolgálatok, mind a lelki élet. A gyülekezetben mindig támaszra találok. Egyedül nagyon nehéz lenne, hiszen mindkét iskolában megkezdődött a vizsgaidőszak, ami nagyon sok időt és energiát felemészt. De hála Istennek, meg tudom oldani, hogy ne menjen egyik a másik rovására.

- Járt már ezelőtt is Beregszászban?

- Amióta teológiára járok, elég sokszor megfordultunk Kárpátalján, többek között Beregszászban is. Tehát nagyvonalakban tisztában voltam azzal, hogy mi vár rám itt.

- Erdély ugyanúgy, mint Kárpátalja, Magyarország elszakított része. Lát-e hasonlóságot a két régió között?

- Abban mindenképp látok, ami az anyaországiak számára nagyon nagy hátrány: a határon túli magyarok - jártam egyébként Délvidéken, Felvidéken is - jobban kötődnek az egyházhoz, saját gyülekezetükhöz, a templomhoz, és mindezek fölött jobban kötődnek Istenhez is.

- Milyennek találja a beregszászi gyülekezetet?

- Jártam már több gyülekezetben Kárpátalján, de ez az egyik legmeghatározóbb. Mint már említettem, komoly lelki munka folyik itt nagy összefogással. Engem nagyon meglepett az, hogy a presbiterek mennyire szívükön viselik gyülekezetük sorsát. De a hívek is szívügyüknek érzik a templom gondjait, Isten minden ügyét. Ez abban is megmutatkozik, amit ritkán tapasztalok - Magyarországon a legritkábban -, hogy az emberek még mindig eljárnak a reggeli istentiszteletekre.

- Az ifjúság körében is ez tapasztalható?

- Igen. Először megijedtem attól, hogy milyen nagy létszámú ifjúsági csoportok vannak itt. Örülök annak, hogy nagyon sok lehetőség van a fiatalokkal való foglalkozásra. Néha sajnálom, hogy Isten nem adott 48 órát egy napra, mert akkor még több időt szánhatnánk e nemes feladatra.

- Könnyű volt beilleszkedni?

- Újként, idegenként minden kezdet nehéz. Én is erre számítottam. Voltak bennem félelmek: el tudom-e végezni a rám bízott feladatokat? Azt kell mondanom, hogy hála Istennek, rendkívül gyorsan sikerült beilleszkedni. Rendkívül gyorsan találtam barátokat, olyanokat, akik mellém álltak, támogattak.

(Ukrajnai Magyar Krónika)

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.
rss

Napi lelki táplálék

Add meg a tizedet vetésed minden terméséből, ami a mezőn évről évre terem! 5Móz 14,22

1Móz 28

„Bizonyára az Úr van ezen a helyen, és én nem tudtam!… Nem más ez, mint Isten háza és a menny kapuja” (16–17). Ha életünk mélységében kijelenti magát az Úr, akkor ragyog fel, kicsoda is a mi teremtő és kárhozattól szabadító Istenünk! 

tovább

(24) „Amilyen mértékkel mértek…” (Márk 4,21–25)

NEKÜNK MÁR „VAN”!

– 1. Jézus Krisztusban mindenünk megvan! (25) Üdvösségünk van. Az Úrtól kaptuk, ajándékba, érdemtelenül, amink van.

tovább

2 SÁMUEL 19,1–9A -Mi a helyes?

Joáb nem tartotta magát Dávid parancsához – bosszantó! Joáb megölte Absolont – gyász. Joáb így megszüntette a háborúskodást és sokak életét megmentette – hálaok.

tovább

2018. május 30.

Ezekben a napokban próféták jöttek le Jeruzsálemből Antiókhiába. Előállt egyikük, név szerint Agabosz, és a Lélek által megjövendölte, hogy nagy éhínség lesz az egész földön. Ez be is következett Klaudiusz idejében. A tanítványok pedig valamennyien elhatározták, hogy aszerint, amint kinek-kinek módjában áll, valami segítséget küldenek a Júdeában lakó testvéreknek. Ezt meg is tették, és elküldték Barnabással és Saullal a gyülekezet elöljáróihoz.(ApCsel 11:27-30)

 

tovább

Túrmezei Erzsébet: Pünkösd után

Pünkösd előtt - sóvárgás titkos mélye. 
Pünkösd előtt - ígéretek zenéje. 
Pünkösd előtt - esedezés, esengés. 
Pünkösd előtt - halk hajnali derengés. 
Pünkösd előtt - szent vágyak mozdulása. 
Pünkösd előtt - koldusszív tárulása. 

tovább