Beregszász: Interjú egy pataki exmisszussal

2006. May 29., szerző: Adminisztrátor

Manapság egyre több fiatalember dönt úgy, hogy a lelkészi hivatást választja. Ez a hivatás szép, de ugyanakkor felelősségteljes is, hiszen egy teljes egyházközösség hitéletéről kell gondoskodni: az istentiszteletek mellett bibliaórákat, hittanórákat is kell tartani. Egy nagyobb településen, ahol nagy létszámú a gyülekezet, ez a munka megsokszorozódik. A beregszászi református gyülekezet is a nagy gyülekezetek közé tartozik. Egy tiszteletes nem győzi egyedül ellátni a feladatokat, ezért februárban kisegítő lelkész érkezett a városba Magyarországról Maksai Attila személyében egy fél évre... (Forrás: www.reformatus.hu)

- Tiszteletes Úr, mutatkozzon be a Krónika olvasóinak.

- Erdélyben születtem, Szatmárnémetiben, onnan kerültem Magyarországra még a forradalom idején, '89-ben szüleimmel és testvéremmel. '97-ben Sátoraljaújhelyre költöztünk. A gimnáziumot befejezve céljaim között még nem igazán szerepelt a teológia, magyar szakkal akartam megpróbálkozni, ami akkor sajnos nem sikerült. Így egy évet kihagytam, dolgoztam, s ez alatt az év alatt elég sok beszélgetésem volt lelkipásztor barátaimmal. Több táborban, több csendes hétvégén is jelen voltam először csak résztvevőként, később pedig már aktív szervezőként. Akkor fogalmazódott meg bennem, hogy az életem másfelé visz. Úgy döntöttem, megpróbálkozom a teológiával. Amennyiben sikerül a felvételi, ezen az úton folytatom tovább a tanulmányaimat és az életemet is. Jelenleg a Sárospataki Református Teológia ötödéves hallgatója vagyok, de párhuzamosan elkezdtem a börtönlelkész-képzést, valamint a tanítóképzőt is, ahol elsős vagyok.

Mindeközben februárban jött a felkérés, mely szerint Beregszászban szükség lenne egy féléves lelkipásztori segítségre. Rövid megfontolás után igent mondtam, így immár három hónapja itt vagyok.

Nagy a gyülekezet Beregszászban, nagy az ifjúsági csoport is, ezért volt rám szükség. Örülök, hogy engem választottak. Három hónap után azt tapasztalom, hogy itt, Kárpátalján, és különösen Beregszászban nagyon komoly lelki, szellemi munka, komoly egyházi tevékenység folyik. Hála Istennek, sok a szolgálat, bár ez sokszor igen megterhelő. Azért is örülök, hogy itt lehetek, mert nagyon sok tapasztalatot lehet szerezni. Egész pályámra való tekintettel komoly alapot jelentenek - mind a templomi, mind az ifjúsági szolgálatok, mind a lelki élet. A gyülekezetben mindig támaszra találok. Egyedül nagyon nehéz lenne, hiszen mindkét iskolában megkezdődött a vizsgaidőszak, ami nagyon sok időt és energiát felemészt. De hála Istennek, meg tudom oldani, hogy ne menjen egyik a másik rovására.

- Járt már ezelőtt is Beregszászban?

- Amióta teológiára járok, elég sokszor megfordultunk Kárpátalján, többek között Beregszászban is. Tehát nagyvonalakban tisztában voltam azzal, hogy mi vár rám itt.

- Erdély ugyanúgy, mint Kárpátalja, Magyarország elszakított része. Lát-e hasonlóságot a két régió között?

- Abban mindenképp látok, ami az anyaországiak számára nagyon nagy hátrány: a határon túli magyarok - jártam egyébként Délvidéken, Felvidéken is - jobban kötődnek az egyházhoz, saját gyülekezetükhöz, a templomhoz, és mindezek fölött jobban kötődnek Istenhez is.

- Milyennek találja a beregszászi gyülekezetet?

- Jártam már több gyülekezetben Kárpátalján, de ez az egyik legmeghatározóbb. Mint már említettem, komoly lelki munka folyik itt nagy összefogással. Engem nagyon meglepett az, hogy a presbiterek mennyire szívükön viselik gyülekezetük sorsát. De a hívek is szívügyüknek érzik a templom gondjait, Isten minden ügyét. Ez abban is megmutatkozik, amit ritkán tapasztalok - Magyarországon a legritkábban -, hogy az emberek még mindig eljárnak a reggeli istentiszteletekre.

- Az ifjúság körében is ez tapasztalható?

- Igen. Először megijedtem attól, hogy milyen nagy létszámú ifjúsági csoportok vannak itt. Örülök annak, hogy nagyon sok lehetőség van a fiatalokkal való foglalkozásra. Néha sajnálom, hogy Isten nem adott 48 órát egy napra, mert akkor még több időt szánhatnánk e nemes feladatra.

- Könnyű volt beilleszkedni?

- Újként, idegenként minden kezdet nehéz. Én is erre számítottam. Voltak bennem félelmek: el tudom-e végezni a rám bízott feladatokat? Azt kell mondanom, hogy hála Istennek, rendkívül gyorsan sikerült beilleszkedni. Rendkívül gyorsan találtam barátokat, olyanokat, akik mellém álltak, támogattak.

(Ukrajnai Magyar Krónika)

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.
rss

Napi lelki táplálék

Ott pedig az egyik ezt, a másik azt kiáltozta; a gyűlés ugyanis zűrzavarba torkolott, és a legtöbben azt sem tudták, miért jöttek össze. ApCsel 19,32

2Krón 27

„...állhatatosan Istenének, az Úrnak az útján járt” (6). Jótám király példája arra figyemeztet, hogy nem szükségszerű a rossz példák és minták követése. 

tovább

(23) „…zavargás támadt az Úr útja miatt.” (Apostolok cselekedetei 19,23–40)

– Artemisz a szerelem, a vér, az arany istennője. Kis szobrokban is kiábrázolták az istennőt, és az efezusi mesterek nagy jövedelemre és jólétre tettek szert ebből (24–25).

 

tovább

EZSDRÁS 7,11-20 - Isten irányít

Valaki nagyon elszántan veti be magát. Artaxerxész fél a „menny Istenétől”, vagy inkább tiszteli? Talán mindkettő lehetséges (23). 

tovább

2017. szeptember 16. szombat

Szellemi kincsgyűjtés

Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, hol a rozsda és a moly megemészti, és ahol a tolvajok kiássák és ellopják; hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket mennyben, ahol sem a rozsda, sem a moly meg nem emészti, és ahol a tolvajok ki nem ássák, sem el nem lopják. (Mt 6,19-20)

 

tovább

Kaposi Ferenc: Legenda

Egyszer egy angyal meghívta az erényeket,
hogy jelenjenek meg az Isten udvarán.
S mentek, a Jóság, Szeretet, Alázat
és sorba mind, mind egymás után,
mentek nagy vígan, ünneplőben.

tovább