HetiVálasz - 2005.11.24.0

2005. Nov 28., szerző: Adminisztrátor

Papramorgók Az egyházat pedig tarsák el a templomba járók! - adták ki ismét a jelszót a Szabad Demokraták, akik az ügyet 2006-ban akár a koalíciókötés feltételéül is szabják.

A rendszerváltozás óta nem volt olyan feszült kormány és egyház viszonya, mint a jelen ciklusban. Korábban nem volt rá példa, hogy valamelyik felekezet az Alkotmánybírósághoz forduljon - most ez történt, amikor a keresztény egyházak tavasszal a szociális törvényt vitték a testület elé. Míg eddig az egyháziak nyilatkozatait nem jellemezték harcias jelzők, Szabó István református püspök tavaly a kormányt apartheidpolitikával vádolva kijelentette: a gyermeküket egyházi iskolába adó szülők úgy érzik magukat, mint a négerek húsz éve Dél-Afrikában. Eddig még nem esett meg, hogy főpap hazugozzon le egy politikai pártot; most Veres András, a katolikus püspöki kar titkára az SZDSZ állításait minősítve használta ezt a kifejezést, sőt a szabad demokratákról szólván egyenesen a gonosz jelzőt alkalmazta.

Igaz, az sem igen fordult még elő, hogy egy parlamenti párt olyan provokálóan lépjen fel a felekezetek ellen, mint most a Szabad Demokraták Szövetsége. "Kedves katolikus hívő, belegondoltál-e már egyszer is abba, hogy az állam a te adódból támogatja a mohamedán egyházat, a mohamedán papokat is? Akik (és ezt nem én mondom, hanem te meg a papjaid) bizony pogányok, istentagadók, eretnekek, bűnösök" - olvasható az SZDSZ honlapján közzétett levélben, amely megadta az alaphangot a párt régi-új kampánytémájához, az egyháztámogatást átalakító javaslatához. "Miért ragaszkodsz hozzá, hogy mi, így közösen, kifizessük a papjaid nyugdíját, társadalombiztosítását, gépjárműadóját, építményadóját - és miért finanszírozod ezt te is (ó, szent borzalom!) a rabbinak, az imámnak? (...) nem szólsz, mikor a te papjaid molesztálnak kisfiúkat, de hatalmas táblával, síppal, üvöltve tüntetsz, ha két felnőtt dönt úgy, hogy összeköti az életét. (...) Tartsd el a papjaid, kedves Hívő! Ez a dolgod. Mi közöm nekem hozzájuk? Miért kotorásznak az én zsebemben? Sose kértem tőlük semmit, és nem is hiszek nekik" - fejeződik be a szárnyait a párt Új Generációjában bontogató Ceglédi Zoltán levele.

A néppártiság reményének már évekkel ezelőtt búcsút intő SZDSZ az utóbbi időben egyre inkább maroknyi, javarészt antiklerikális törzsközönségének politizál, így fellépéseiben rendre felbukkannak az egyházakat "túlzott előjogaiktól" megfosztó törekvések. Demszky Gábor a párt európai parlamenti képviselőjelöltjeként már tavaly felvetette: össze kellene vonni a személyi jövedelemadó kétszer egy százalékát, hogy a polgárok választhassanak, civil szervezetet vagy egyházat támogatnak-e a jelenlegi összeg akár kétszeresével. Akkor a javaslat még mentes volt a gúnyos fordulatoktól, sőt a politikus kijelentette: "A tulajdon szentsége liberális alapelv, és ezért is értünk egyet azzal, hogy az előző rendszerben a tulajdonuktól megfosztott egyházakat az állam kompenzálja."

Most a szabad demokrata Gusztos Péter már az egyházak "feudális" előjogairól beszél, és megfosztaná őket olyan kedvezményeiktől is, mint a gépjármű, a perselypénz, valamint az építmények utáni adómentesség. Miközben az érintettek provokációt emlegetnek - s a Hit Gyülekezete is idejét látta, hogy tiltakozásával megszabaduljon a szabad demokratákhoz fűződő korábbi kapcsolatának bélyegétől -, Gusztos Péter hamarosan bocsánatkérésre kényszerült. Állításával ellentétben ugyanis az egyházi személyek sem mentesek a jövedelmük utáni járulékfizetés alól, csak éppen azt a minimálbér után róják le, s az állam ennek megfelelően állapítja meg például a nyugdíjuk mértékét.

Gusztoséknak nem ez volt az egyetlen félrevezető kijelentésük. Amikor arról beszéltek, hogy az egyházi szociális intézmények másfélszer akkora központi támogatást élveznek, mint önkormányzati társaik, rendre elmulasztották hozzátenni a valóság másik felét. Nevezetesen azt a tényt, hogy az állam azért juttat több pénzt a felekezeti otthonoknak, mert az önkormányzati intézmények ezen összeg mellett a helyhatóságok támogatását is élvezik. Az egyháziak utóbbi tétellel nem számolhatnak, így esetükben a központi költségvetésnek kell biztosítania az egyenlő támogatás elvét, amelyet egyébként a magyar jog és az SZDSZ által felbontani kívánt vatikáni szerződés is szavatol. Amint az egyházak felhívják a figyelmet, az őket illető egyes mentességek másoknak is - például civil egyesületeknek, közszolgálatot végző vagy költségvetési szervezeteknek, köztük pártoknak - járnak. Szerintük így csakis egyházellenességre alapozott kampányszándékkal magyarázható, hogy a szabad demokraták elvitatják tőlük a részben rájuk mint pártra is vonatkozó kedvezményeket. (Lapzártánkkor Kuncze Gábor pártelnök cáfolta a provokációs szándékot, és találkozót kezdeményezett az egyházakkal.)

Amikor pedig az SZDSZ azt kérdezi, hogy az állam milyen alapon támogatja az ateista adózók pénzéből is az egyházakat, a felekezetek azzal vágnak vissza: az szja-bevételeket hívők és nem hívők együtt adják össze, így illő és üdvös, ha ezen összegből az egyházaknak is jut. Ha az SZDSZ azt állítja, hogy az állam akkor se finanszírozzon közpénzből felekezeteket, az egyházak ezt az érvet azzal dobják vissza: már az egyszázalékos rendszerben is ez történik, hiszen azzal, hogy az állam lemond az szja egy vagy két százalékáról, a vallást támogatja. Amikor a szabad demokraták azt sürgetik, hogy az állam a hit gyakorlását ne, a kultúrát viszont támogassa, az egyháziak azt kérdezik: az ő adójukból milyen alapon finanszíroznak nekik nem tetsző világnézetű alkotásokat? "Ha az állam nem támogathatja a hitéletet, akkor a liberális filmrendezők olykor vallásellenes alkotásait finanszírozzák az ilyen művekre kíváncsi mozinézők!" - összegezte véleményét lapunknak a katolikus egyház egyik prominense.

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.
rss

Napi lelki táplálék

Ezért magam is arra törekszem, hogy lelkiismeretem mindenkor tiszta legyen Isten és emberek előtt. ApCsel 24,16

2Sám 6

A jó döntést is lehet rosszul véghez vinni. Dávid most nem kérdezi az Urat, maga szervezi meg, hogy a szent ládát, Isten jelenlétének szimbólumát Jeruzsálembe hozassa. 

tovább

(21) „A halottak feltámadása miatt vádolnak…” (Apostolok cselekedetei 24,10–21)

PÁL BESZÉDE FÉLIX HELYTARTÓ ELŐTT.

– 1. Pál beszéde tisztességes. Az apostol a törvényes rendet betartja; a felsőbbség iránti tiszteletet megadja. Pál soha nem vitázik, konfrontálódik „csak azért is”; nem szít lázadást (10–13).

tovább

NEHÉMIÁS 6,1-9 - Pletykafészek

„Hallottad a legújabb hírt?” Ismerek olyan embereket, akiknek úgy tűnik, hogy a pletykák terjesztése a hobbijuk. Anélkül, hogy a dolgok valóságtartalmát megvizsgálnánk, egyszerűen mindent továbbadnak. 

tovább

2017. szeptember 30. szombat

Az áldás forrása

„Amikor a fiúk felnőttek, Ézsau a vadászathoz értő, szabadban élő ember lett, Jákób ellenben a szokásokat tisztelő sátorlakó. Ezért Izsák Ézsaut szerette, mert ízlett neki a vad, Rebeka viszont Jákóbot szerette.” (1Móz 25, 27-28)

tovább

Zelk Zoltán: Ez már az ősz

Ez már az ősz. Itt, ott még egy tücsök 
dalt próbál szegény, a füvek között. 
Szakad a húr, szétfoszlik a vonó 
nem nótaszó ez már, de búcsúszó. 

Ez már az ősz. Borzongva kél a nap. 
Közeleg a rozsdaszínű áradat. 
Átzúg kertek, erdők, hegyek fölött 
elnémul a rigó, el a tücsök. 

 

tovább