Zempléni Egyházmegye

2021. Feb 11., szerző:

Mészáros István esperes
Bajusz János egyházmegyei gondnok

Esperesi Hivatal
Székhely: Megyaszó, Iskola u. 6. 3718
Telefon/fax: 06/47/350 135, 06303810703

 

A zempléni egyházmegye rövid története

A reformáció során kialakult Tiszán inneni egyházmegyék a vármegyék elnevezését alkalmazták magukra, határaik azonban jelentõsen különböztek a politikai megyék határaitól, területileg egyáltalán nem estek egybe azokkal. A Zempléni Református Egyházmegye a 16-17. században Abaúj vármegye keleti sávjának gyülekezetei közül a Szalánc - Füzér - Erdõhorváti vonal menti településeket tudta magáénak, beleértve a Hegyköz településeit is. Ezek mellett néhány szabolcsi községet is bírt (Kenézlõ, Viss, Zalkod). Ez a helyzet az egyházkerület 1799. évi új beosztásáig maradt fenn.
A 17. században 72 anya- és 95 leányegyháza volt Zemplénnek (összesen 167), az 1728. évi összeírás idején a mater eklézsiák száma már csak 53, a filiáké 38 (összesen 91). Itt figyelembe kell venni, hogy a 17. században még a zempléni evangélikus egyházközségeket is elõsorolták a vizitációs jegyzõkönyvek, mert a két felekezet unióban élt nagyjából 1670 tájáig. Jelen (1782) összeírásban 37 anyaegyház és 57 leányegyház szerepel (összesen 94). Bizonyos pontatlanságok tetten érhetõk az összeírásban – például a vilyi prédikátor az egyik közremûködõ, de egyházközsége hiányzik a feljegyzésbõl, feltûnõ a Hegyköz kimaradása is. Azt mondhatjuk tehát, hogy a vértelen ellenreformáció néven elhíresült 18. századi üldözés közepette az egyházközségek megmaradtak, számuk még növekedett is, ami 1728-hoz képest azért volt lehetséges, mert több helység pusztán állhatott a 18. század elsõ harmadában, csak késõbb népesült be.
A megmaradás különösen is feltûnõ, hiszen a zaklatások közepette, igen kedvezõtlen körülmények között kellett megõrizni az egyházközségeknek hitvallásukat. Különösen 1752 után, amikor számos leányegyházban megszûnt a lelkipásztori lelkigondozás és a nyilvános istentisztelet lehetõsége. A templomot, parókiát, jövedelmet el lehett venni erõszakkal – a hitet azonban nem.
Az összeírók a reformátusok számát is feljegyezték, mindenképpen értékes adatot hagyva ránk: a 94 gyülekezetben 21.118 helvét hitvallású élt 1782-ben (ennél néhány százzal több lehetett a valós népesség, figyelembe véve az összeírásból hiányzó gyülekezeteket). Az 1784-1787. évi népszámlálás 209.216 fõt talált Zemplén vármegyében. Ennek fényében már nem olyan kedvezõ a reformátusság aránya. Az összehasonlítás ugyan nem egészen pontos, csak hozzávetõleges, mert Zemplén déli részének eklézsiái – 16 népesebb gyülekezetrõl van szó – nem a Zempléni Egyházmegye kebelében éltek. Ezeknek a helységeknek népszámlálási adatait megvizsgálva, a zempléni reformátusság számát mintegy 10-12 ezerrel növelhetjük, így 30-35 ezerre becsülhetjük a helvét hitvallású népességet a vármegyében. Mégis igaz, hogy a gyülekezetek ugyan megmaradtak a 18. század során, tagjaikban azonban megfogyatkoztak.
Az 1799-es új beosztás során az egyházmegyét kettéosztották, így keletkezett az alsózempléni egyházmegye, illetve az ungival egyesített felsõzempléni egyházmegye.
Az alsózempléni egyházmegye a három régi: a zempléni, abaújvár-tornai és a borsod-gömör-kishonti egyházmegyék azon egyházközségeibõl szervezõdött, melyek a vármegye alsó felében, fõként a Bodrog közön, Hegyalján és Harangodon fekszenek.  Hozzá tartozik még a fent említett néhány szabolcsi község is. Az elsõ világháború elõtt 62 anyaegyháza volt, melyekbõl 1920-ban csak 51 maradt magyar területen, viszont ide csatlakozott a felsõzempléni egyházmegyébõl egyedül megmaradt Sátoraljaújhely,  ami azonban miután 1938-ban visszakerültek az elszakított egyházközségek, visszacsatolták a felsõzemplénihez arra a pár évre.
Az ungival egyesített felsõzempléni  egyházmegye 1850-ig ung-felsõzempléni néven létezett ebben a formában, amikor az 1849. június 12-i kerületi végzés értelmében újra szétválasztották az ungitól és megkezdte önálló életét mint felsõzempléni egyházmegye. Ekkor 28 anyaegyházközsége volt, mindegyik Zemplén vármegye területén. Magyarország új határainak kialakításakor ezek közül csak egyet, a sátoraljaújhelyit nem szakítottak el Csehszlovákiához. A többi az elszakítottság idejében is önálló testületet alkotott, 1938-ban azonban egy idõre visszakerült közülük 15 egyházközség.
1952 július 1-tõl ismét zempléni egyházmegye néven szervezték újra a két egyházmegyét, mely ekkor 55 egyházközségbõl állt, míg 1956-ban további nyolcat kapott az abaúji egyházmegyétõl, viszont hetet átadott a borsodinak.

rss

Napi lelki táplálék

A parancs célja pedig a tiszta szívből, jó lelkiismeretből és képmutatás nélküli hitből fakadó szeretet. 1Tim 1,5

Jób 19

Jób összefoglalja, hogy milyen veszteségek érték, és szelíden annyit kérdez, meddig akarják még gyötörni. Jób hitvallása az Ószövetség teológiájának csúcsa, szinte az Újszövetség előképe: „…tudom, hogy az én megváltóm él…” (25). 

tovább

(1) „…nincs…” (Hóseás 4)

Ha nincs levegő, megfulladunk. De nem csak a levegő hiánya lehet halálos. Hóseás próféta felsorolja ezeket az életveszélyes, kárhozatos hiányokat, amelyeknek „kötele ott van a nyakunkon”.

tovább

1 THESSZALONIKA 3,6-13 - Jobban is érezhetnénk magunk

A rossz hírek nyomasztóan vagy bénítóan hatnak ránk. A jó hírek éppen ellenkező hatásúak. „Pál, Pál! Timóteus visszatért Thesszalonikából!” 

tovább

2017. november 28. kedd

Látni Isten arcát

„De Jákób ezt mondta: Ne úgy, hanem ha elnyertem jóindulatodat, fogadd el tőlem ezt az ajándékot! Mert amikor megláttam arcodat, mintha Isten arcát láttam volna, olyan kedvesen fogadtál. Fogadd el ajándékomat, amelyet áldásommal vittek neked, hiszen Isten kegyelmes volt hozzám, és van mindenem…”(1Móz 33, 10-11)

 

tovább

Nagy Méda: Magasztalás

Vagy. Léted sugárzó fénye ott ragyog
minden ember szemén.
A fűszál harmatában is Te tükröződöl,
és a fák lombkoronája is a Te neved suttogja.

tovább