Egervölgyi egyházmegye

2013. Jan 16., szerző:

Esperes: Szilágyi Zoltán
Cím: 3413 Cserépfalu, Kossuth u. 103.
Tel.: 49-423-175
E-mail: egervolgyiegyhazmegye@gmail.com 

Az egervölgyi egyházmegye rövid története


„Vigyázzatok és imádkozzatok!” Ez az ige, Jézus életprogramot adó felhívása az Egervölgyi Egyházmegye vezérigéje

egervolgy01w_448

Ha a XVI. századi protestantizmus magyarországi elterjedésérõl szóló történeti munkákat olvassuk, abban ott szerepel az a tény, hogy Eger, az egri vár nemcsak a magyar hõsiességnek, hanem a maga korában a hazai reformációnak is jeles helye volt. Sajátos emlékeztetõje ennek az a hitvallás, melyet Debrecen-Egervölgyi hitvallásként tart számon az egyháztörténet. Méliusz Juhász Péterék az egri vitézek kérésére küldik el 1562-ben a debreceniek híres Confessióját, hogy az azonos hitet valló egriek tudják bizonyítani az uralkodó elõtt, amit hisznek. S ahogy hitüket istentiszteleteiken megélik, az az Isten szent igéje szerint való.

Kettõs szorongattatásban éltek ebben az idõben hitvalló eleink. A birtokaikat, érdekeiket, befolyását féltõ katolikus fõpapság és az újabb és újabb ostromokkal fenyegetõ török sereg egyaránt megsemmisítésükre tört. Több mint 30 évig azonban, ha a hitviták tüzében is, de virágzott a protestantizmus a városban és környékén. Szomorú adat, hogy 1596-ban a török hódítás közel egy évszázadra megszüntette a kereszténységet Egerben, katolikusnak és protestánsnak egyaránt menekülniük kellett a megszállt városból.

A Bükk és a Mátra lábainál meghúzódó apró falvak népe, de több olyan falu is, mely az Alföld északi peremén helyezkedett el, a török hódoltság közvetlen közelében tovább tudta õrizni a protestantizmus lelki örökségét. A mostani Egervölgyi Egyházmegyéhez tartozó 25 anyaegyházközség és félszáznál is több szórvány többsége ettõl az idõtõl kezdve számolja gyülekezeti létének évszámait. A Mátra aljától a Bükk tetejéig, s le egészen a Tisza-tóig terjedõ egyházmegye két közigazgatási megye, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves területén helyezkedik el, melyet 1952-ben Hevesi Egyházmegyeként alakítottak ki az akkori egyházmegyei határok rendezése során. 1962-tõl az Egervölgyi Egyházmegye nevét viseli a Tiszáninneni Református Egyházkerülethez tartozó gyülekezetek itt élõ közössége.

Az Egervölgyi Egyházmegye templomai az építési stílusokat illetõen igen változatos képet mutatnak. Jelzik azt, hogy a katolikus tengerben az évszázadok során hogyan õrizte, védte hitét a mindig kisebbségben lévõ reformátusok közössége.

Dr. Kádár Zsolt

esperes

rss

Napi lelki táplálék

Aki engem gyűlöl, gyűlöli az én Atyámat is. Jn 15,23

Lk 20,41–47

„Ezekre vár a legsúlyosabb ítélet” (47). Ha nem is szeretünk be-szélni róla: lesz ítélet. A legsúlyosabb helyzetben azok vannak, akik kívül kegyesnek mutatják magukat, de belül kegyetlenek. 

tovább

(11) „Bizony, a ti Istenetek, az Úr az Isten fönn a mennyben és lenn a földön.” (Józsué 2)

Ha csak a puszta történet áll előttünk, akkor kétes események sora ez: egy parázna nő félelemből és érdekből átáll a zsidó kémek oldalára, és ezzel saját népe árulójává lesz, hogy aztán így biztosítsa a majdani, erősebb hódítók megérkezése után az életét, és családja életben maradását. 

tovább

LUKÁCS 22,7–13 - Minden kész van

Ismered a „fazékütős” játékot? Egy gyereknek bekötik a szemét, aztán egy fakanál segítségével meg kell találnia a fazekat, amely alatt egy ajándék rejtőzik. 

tovább

2018. április 2.

Éltető reménység! 2.

„Majd amikor megrémülve a földre szegezték tekintetüket, azok így szóltak hozzájuk: "Mit keresitek a holtak között az élőt? Nincs itt, hanem feltámadt. Emlékezzetek vissza, hogyan beszélt nektek, amikor még Galileában volt: az Emberfiának bűnös emberek kezébe kell adatnia, és megfeszíttetnie, és a harmadik napon feltámadnia." Ekkor visszaemlékeztek az ő szavaira.” (Lk 24,5-8)

tovább

Gerő Sándor: A mester viraszt

Gecsemáné, olajsajtók kertje.
Csendes az éj, koromsötét az ég,
Jézus virraszt, szomorú a lelke.

Tanítványai mind elszenderültek,
míg felhőkbe rejté arcát a hold.
Magára hagyták hű Mesterüket.

tovább