Egervölgyi egyházmegye

2013. Jan 16., szerző:

Esperes: Szilágyi Zoltán
Cím: 3413 Cserépfalu, Kossuth u. 103.
Tel.: 49-423-175
E-mail: egervolgyiegyhazmegye@gmail.com 

Az egervölgyi egyházmegye rövid története


„Vigyázzatok és imádkozzatok!” Ez az ige, Jézus életprogramot adó felhívása az Egervölgyi Egyházmegye vezérigéje

egervolgy01w_448

Ha a XVI. századi protestantizmus magyarországi elterjedésérõl szóló történeti munkákat olvassuk, abban ott szerepel az a tény, hogy Eger, az egri vár nemcsak a magyar hõsiességnek, hanem a maga korában a hazai reformációnak is jeles helye volt. Sajátos emlékeztetõje ennek az a hitvallás, melyet Debrecen-Egervölgyi hitvallásként tart számon az egyháztörténet. Méliusz Juhász Péterék az egri vitézek kérésére küldik el 1562-ben a debreceniek híres Confessióját, hogy az azonos hitet valló egriek tudják bizonyítani az uralkodó elõtt, amit hisznek. S ahogy hitüket istentiszteleteiken megélik, az az Isten szent igéje szerint való.

Kettõs szorongattatásban éltek ebben az idõben hitvalló eleink. A birtokaikat, érdekeiket, befolyását féltõ katolikus fõpapság és az újabb és újabb ostromokkal fenyegetõ török sereg egyaránt megsemmisítésükre tört. Több mint 30 évig azonban, ha a hitviták tüzében is, de virágzott a protestantizmus a városban és környékén. Szomorú adat, hogy 1596-ban a török hódítás közel egy évszázadra megszüntette a kereszténységet Egerben, katolikusnak és protestánsnak egyaránt menekülniük kellett a megszállt városból.

A Bükk és a Mátra lábainál meghúzódó apró falvak népe, de több olyan falu is, mely az Alföld északi peremén helyezkedett el, a török hódoltság közvetlen közelében tovább tudta õrizni a protestantizmus lelki örökségét. A mostani Egervölgyi Egyházmegyéhez tartozó 25 anyaegyházközség és félszáznál is több szórvány többsége ettõl az idõtõl kezdve számolja gyülekezeti létének évszámait. A Mátra aljától a Bükk tetejéig, s le egészen a Tisza-tóig terjedõ egyházmegye két közigazgatási megye, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves területén helyezkedik el, melyet 1952-ben Hevesi Egyházmegyeként alakítottak ki az akkori egyházmegyei határok rendezése során. 1962-tõl az Egervölgyi Egyházmegye nevét viseli a Tiszáninneni Református Egyházkerülethez tartozó gyülekezetek itt élõ közössége.

Az Egervölgyi Egyházmegye templomai az építési stílusokat illetõen igen változatos képet mutatnak. Jelzik azt, hogy a katolikus tengerben az évszázadok során hogyan õrizte, védte hitét a mindig kisebbségben lévõ reformátusok közössége.

Dr. Kádár Zsolt

esperes

rss

Napi lelki táplálék

Jefte hat évig volt Izráel bírája. Azután meghalt a gileádi Jefte, és eltemették városában, Gileádban. Bír 12,7

2Móz 13

Az elsőszülött felajánlása, odaszentelése, feláldozása az Úrnak azt fejezi ki, hogy Izráel elismeri: mindent Istentől, a szabadítójától kap, ezért mindenestül neki szenteli magát. 

tovább

(2) „Mire Ő így válaszolt neki…” (Márk 15,1–19)

– 1. A Nagytanács ügyelt arra, hogy a saját törvényeiket és a rájuk vonatkozó birodalmi törvényeket pontosan betartsák. Be kell tartani a törvényeket! Rendnek kell lenni! De a paragrafusok mögé bújva „kicsinálni” a másikat…? Ez egy egészen más helyzet. Mégis, hányszor tesszük ezt! Éppen ezért jött Jézus, aki a Krisztus! Csak Ő tud megváltani ebből!

tovább

LUKÁCS 9,10–17 - Jézus együtt elégít meg bennünket

Reggelente, ha éhes vagyok, nem tudok rendesen Bibliát olvasni. Korog a gyomrom, miközben a napi történetet olvasom. Ebben a történetben legelőször ez tűnik fel: nem csak a Jézust hallgató emberek éhesek. 

tovább

2018. július 11.

 „Egyik ember formálja a másikat.” (Péld 27:17)

 

tovább

Wass Albert: Vizek felett

Ó Istenem, de könnyű volna
az élet-terhek hordozása,
ha tudnám azt, hogy minden könnyem
Valakinek mosolygása.

tovább